Márai Sándor a XX. század Magyarországának legnépszerűbb írója a XXI. század Európájában. Németországban a Gyertyák csonkig égnek című regénye hetekig vezette a sikerlistákat. Művei több kiadást megérve, a magyar irodalom élő klasszikusává avatták a német olvasók körében. Füveskönyv című gondolatgyűjteménye méltó folytatása azoknak a kis könyvecskéknek, amelyek Seneca-tól indulva Montaigne-n át a XX. századi írókig, a hétköznapok történéseiből leszűrt bölcsességeket, mint gondolatok születését kiváltó, hétköznapi boldog boldogságaink túléléséhez. A mű színpadi változata, a gyűjtemény férfi-nő viszonyokat megfigyelő, a barátságot, szerelmet, szenvedélyeket szemlélő részeit választotta ki, s rendelt melléjük három életet: két férfiét s egy nőét. Az Ő gyerekkor óta tartó barátságuk, szerelemeik, szenvedélyeik szövevénye, a színpadi játék, sanzonokkal kísérve. Márai bölcsességei szerves folytatásai lesznek egy-egy párbeszédnek, feloldását, továbbgondolását kínálva a drámai helyzeteknek.

A Füveskönyv a három szereplő életén át átélhető, kézzel fogható életbölcsességgé válik a szemünk előtt, s a színpadon már nem csak Márait halljuk, s színészeket látunk, hanem magunkat, esendően, büszkén, gyarlón, humorral s szenvedélyekkel telten, úgy ahogy Márai is látott minket: embernek.