Örömtelenül létezni, az örömtelenségbe lustán, felelőtlenül beleszokni, örömtelenségeinkért mindenki mást rögeszmésen okolni, rögeszméinktől nem tágítani, nem tágítani a magunk érdekében sem, rögeszmékkel küzdeni minden rögeszme ellen, fájdalmaink gócául folyamatosan a másoktól való sértettséget tudni csak, de közben soha be nem ismerni a magunk tehetetlenségét, a magunk hazugságait, a magunk érzéketlenségét, a magunk döntésképtelenségét, örömtelen létezésünk ellenőrizetlensége, zavarodottsága és féktelensége révén lehetetlenné tenni minden más létezését, a szeretetet szavak foglyául ejteni, sanda tetteinkkel minden értékes érzelmünk ellen merényletet elkövetni, és ebbe az egészbe beleüresedni, majd’ beledögleni, mindezeknek igeideje az a két és fél óra, aminek során a szabadkai társulat eljátsza Gorkij Kicsik és polgárok című színművét.

- Verebes István

MAKSZIM GORKIJ

Orosz regény- és drámaíró, elbeszélő, publicista.

Eredeti neve Alekszej Makszimovics Peskov.

Nyizsnyij-Novgorodban (ma: Gorkij) született 1868-ban.

Apja asztalos volt, fiatalon meghalt. Gyermekéveit a „nagyon vallásos, kegyetlen zsarnok és betegesen fösvény” anyai nagyapjánál töltötte, anyját is korán elvesztette, csak a „csodálatosan jó” nagyanyjától kapott szeretetet.

Nyolcéves korában inasnak szegődtették, ettől kezdve az „emberek között élt”, kifutófiú, ikonfestő, hajósinas és teherhordó volt, s gyalog bebarangolta Oroszország különböző tájait és a Kaukázust. 1888-ban a narodnyikokhoz tartozó fiatal értelmiségiekkel került kapcsolatba, emiatt 1889-ben letartóztatták; ettől fogva állandó rendőri felügyelet alatt állt. Száműzött forradalmárokkal, köztük marxistákkal ismerkedett meg.

1892-ben jelent meg első elbeszélése. Neve hamarosan széles körben ismertté vált, műveti néhány év alatt számos nyelvre lefordították.

1902-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, de a cár személyes utasítására érvénytelenítették a döntést, mire Csehov, Korolenkó és mások is lemondtak tagságukról.

Az 1905-ös forradalom aktív résztvevője volt; letartóztatták, de a nemzetközi közvélemény nyomására kiengedték. 1905-ben belépett a bolsevik pártba. Gorkij tekintélyével és pénzzel is támogatta a pártot; annak döntése alapján hagyta el 1906 elején Oroszországot. Az USA-ba utazott, hogy a forradalom támogatására megnyerje a külföldi munkásságot és értelmiséget, de Amerikából a cári kormány követelésére távozásra kényszerült;

Ellentmondásos szerepet játszott az irodalmi és politikai életben.

1936. július 18-án halt meg Gorkijban, Moszkva mellett, vélhetően megmérgezték.