Színházak
Szabadkai Népszínház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
Agota KristofNem fáj!
Ballada a Trilógia (Trilogie) című regény nyomán
Ballada Agota Kristof Trilógia című regénye nyomán - Ősbemutató
fordítóBognár Róbert
- Szőke NőKalmár Zsuzsa
- ClaraKalmár Zsuzsa
- NagyanyaKarna Margit m.v.
- KönyvárusKatkó Ferenc
- TisztKatkó Ferenc
- HarmonikásKatkó Ferenc
- FiatalemberKatkó Ferenc
- KatonaKatkó Ferenc
- RendőrKatkó FerencMess Attila
- ApaKovács Frigyes
- OrdonáncKovács Frigyes
- Idős ÚrKovács Frigyes
- OrvosKovács Frigyes
- NagykövetKovács Frigyes
- PeterMess Attila
- LucasPálfi Ervin f.h.
- SzolgálólányPesitz Mónika
- UnokahúgPesitz Mónika
- 1. HivatalnokSzőke Attila f.h.
- 2. HivatalnokSziráczky Katalin
- 3. HivatalnokSzilágyi Nándor
- 4. HivatalnokPesitz Mónika
- KlausRalbovszki Csaba
- PostásSzilágyi Nándor
- PlébánosSzilágyi Nándor
- ÖregemberSzilágyi Nándor
- RecepciósnőSziráczky Katalin
- SzomszédasszonySziráczky Katalin
- ÖregasszonySziráczky Katalin
- A Tiszt BarátjaSzőke Attila f.h.
- ŐrmesterSzőke Attila f.h.
- Fiatal FérfiSzőke Attila f.h.
- AnyaVicei Natália
- NyúlszájVicei Natália
- rendezőIlan Eldad m.v.
- díszlettervezőJanovics Erika m.v.
- jelmeztervezőJanovics Erika m.v.
- dramaturgBrestyánszki B. R.
- színpadi változatIlan EldadBrestyánszki B. R.
- fordítóBognár Róbert
- zeneszerzőMatlári Miklós
- súgóKotroba Júlia
- zenei munkatársRusic Vladimir
- világításFlajsman Róbert
- hangMadári Miklós
- rendezőasszisztensKatkó Ferenc
Ágota Kristóf ( Kristóf Ágota ) 1935-ben született Magyarországon. 1956-ban Svájcba emigrált, és egy Gyárban helyezkedett el, amíg tökéletesen el nem sajátította a francia nyelvet. 1987-ben írta meg első nagysikerű regényét, a Nagy füzetet amely meghozta számára a világhírnevet.
Ezt követően megszületett A bizonyíték, valamint A harmadik hazugság című regény is. Ennek a trilógiának a többsíkú története - időnként elmosódó határokon át ingázva a képzelet, a valóság és a hazugság világa között
egy ikerpár világát tárja elénk. A regényt eddig 33 nyelvre fordították le.
Ágota Kristóf ma is Svájcban él, francia nyelven ír. Regényeit rádió- és színpadi drámáit, verseit a világ számos országában ismerik.
2001-ben neki ítélték Svájc legtekintélyesebb irodalmi díját, a Gittfried Keller Díjat.
Han Eldad ( Lengyel Iván ) Szabadkán született. Életének első színházi tapasztalatait nagyapja Lloyd nevű kávéházának kék függönyei mögött szerezte. Deportálták, és 13 évesen koncentrációs- és munkatáborokban
szervezett irodalmi és műsoros esteket. A háború után visszatért Szabadkára, ahol a Népszínház nagytermében, még mint diák, megrendezte Csehov Lánykérését. Ezt követően Belgrádba költözött, Avidu filmgyárban
helyezkedett el, itt sajátította el a filmrendezés alapjait. 1948-ban Izraelt választotta hazájának. 2001-ig nem tért vissza szülővárosába. Ma Tel Aviv-ban mint dramaturg, televíziós- és színházi rendező tevékenykedik
Ezt követően megszületett A bizonyíték, valamint A harmadik hazugság című regény is. Ennek a trilógiának a többsíkú története - időnként elmosódó határokon át ingázva a képzelet, a valóság és a hazugság világa között
egy ikerpár világát tárja elénk. A regényt eddig 33 nyelvre fordították le.
Ágota Kristóf ma is Svájcban él, francia nyelven ír. Regényeit rádió- és színpadi drámáit, verseit a világ számos országában ismerik.
2001-ben neki ítélték Svájc legtekintélyesebb irodalmi díját, a Gittfried Keller Díjat.
Han Eldad ( Lengyel Iván ) Szabadkán született. Életének első színházi tapasztalatait nagyapja Lloyd nevű kávéházának kék függönyei mögött szerezte. Deportálták, és 13 évesen koncentrációs- és munkatáborokban
szervezett irodalmi és műsoros esteket. A háború után visszatért Szabadkára, ahol a Népszínház nagytermében, még mint diák, megrendezte Csehov Lánykérését. Ezt követően Belgrádba költözött, Avidu filmgyárban
helyezkedett el, itt sajátította el a filmrendezés alapjait. 1948-ban Izraelt választotta hazájának. 2001-ig nem tért vissza szülővárosába. Ma Tel Aviv-ban mint dramaturg, televíziós- és színházi rendező tevékenykedik
2003. 04. 28.