2009. január 12.

A feleségem születésnapja.

Ajándékot akartam venni Lauranak, de nem tudtam. A kedvenc parfümmárkáját kerestem - Icy Gold, hideg kék ívelt üvegben-, amit Brugge-ből hoztam neki még a megismerkedésünk után. Mindenütt azt mondták, belga importtal nem foglalkoznak. Végül egy szál rózsával próbáltam a kudarcot enyhíteni. De nem lett volna rá szükség. Ő vett magának. Tudta, hol lehet kapni Icy Goldot.

2009. március 21.

Jean-Pierre Z., egy párizsi színház intendánsa hívott reggel. Azt akarja, segítsek Ibsen Nórájának átdolgozásában. Miriam L. játszaná a főszerepet. Nagy csábítás. Fél óra gondolkodási idő után visszaadtam a felkérést. Miriam két éve viszonyt kezdett velem, és csúnyán ért véget a dolog.

Laurának azt hazudtam, keveset fizettek volna. Megnyugtatott a hazugság.

2009. április 25.

Jean-Pierre  Z. kora reggel felhívott. Könyörgött. Megint visszautasítottam. Aztán este Laura közölte, hogy elege van belőlem. Nem érzi nőnek mellettem magát. Nincs biztonságérzete, és a hazugságaimba belefáradt. (Megtudta Miriamot…?) Egy fekete Lexus várta a ház előtt.

2009. április 26.

Nyolc harminckettő. Két percet vártam, hogy Jean-Pierre ne reklamálhasson az irodai félkilences kezdés miatt. Elvállaltam a Nórát. Miriam L. helyett azonban egy Irene nevű kezdő kapta a főszerepet. Viszont állítólag nagyok a mellei. Nagyobbak mint Miriamé.

Készülök a hazugságokra.

2009. május 2.

A Laura Kieler-ügy. Megvan Ibsen Laurája.

1876-ban a férj, Victor Kieler megbetegedik tuberkulózisban, és az orvosok levegőváltozást javasolnak. A férj ódzkodik. A pénzre hivatkozik. (Mért van az, hogy imádjuk az áldozat szerepét eljátszani? Szerintem téveszménk, hogy a halál közelében kívánatosabbak vagyunk a nőknek.) Az utazás finanszírozására Laura Kieler kölcsönt vesz fel a férje tudta nélkül, és annyira meggyűlik a baja a hitelezőkkel, hogy váltót hamisít. Végül a hazugság kiderül, és a férj elválik. Laura Kielert eltiltják gyerekeitől, és idegkimerültség miatt egy időre elmegyógyintézetbe zárják. Aztán a sztoriból Ibsen megírja a Nórát.

2009. május 11.

Tegnap futás közben kimegy a bokám. Felhívom Irene-t, hátha megsajnál. De nem elérhető. A hetvenéves Mattheo jön át a szomszédból. Sportorvosként ment nyugdíjba.

A Broadway-n 1975-ben játszották a Nórát. Helmert Sam Waterston alakította. (A Gyilkos mezőkben eszméletlen volt!) Állítólag borzasztóan idegesítette, hogy utálja a figuráját közönség. A nyilvános próbák alatt mindig kifütyülték. Emiatt aztán Waterston semmiképpen sem akarta folytatni. Liv Ullmann, akire Nóra szerepét bízták, azt mondják, a főpróba előtt javasolta, hogy jógázzanak. Ám a gyakorlatok közben Waterston megrándította a lábát.

A bemutatón, amikor Helmer bottal a kezében lépett színpadra, Nórát még akkor sem tapsolták meg, amikor elhagyta a férjét.

Ficamodjunk hát, férfitársak, mert ficam nélkül nem jár szimpátia.

Ja… Irene visszahívott! Kedves gügyögő hangja van!

2009. május 30.

Nehezen haladok. Kevés a könnyen érthető válasz a drámában. Itt egy feljegyzés 1875-ből. Ibsen írja: „Inkább csak kérdezek; nem a válaszadás a hivatásom.” Átveszem ezt a taktikát. Irene-nél működik. Délután olvasópróba előkészítése címén a kérdéseim az ágyig terelik leendő Nórámat.

2009. június 3.

Nóra távozása.

Ibsen levele: „…küldtem fordítómnak és képviselőmnek egy alternatív változatot, melyben Nóra nem megy el, Helmer kényszeríti, hogy a gyerekek szobájához menjen, rövid replika következik, majd Nóra az ajtó előtt földre rogy, és a függöny lemegy.” Berlinben emiatt kifütyülte a közönség a darabot.

Megnézem a mail box-omat. Mért gondolok most az én Laurámra?

Irene idegesítő, vékony hangja hív a hálószoba felől. (Egy vinnyogó női hang milyen könnyen tönkreteszi a mellek keltette illúziót!) Azt hazudom, hogy megyek. Aztán megvárom, míg elalszik.

2009. június 28.

Irene-t elküldtem. Titokban egy Lexust nézegetek az Interneten.

Éjjel egy trafikban italt veszek. A Vodka alatt ott a hideg kék üveg. Icy Gold.

2009. szeptember 10.

Irene-t kirúgták, visszajött Miriam.

Miriammal a próbák elején találkoztam az öltözőjében. Néhány szarkaláb a szeme sarkán, és büdös az öltözőben. Ezt a két dolgot nehezen viselem. A hervadást és a szagokat.

2009. október 22.

Bemutató.

Ott volt Laura is. Egyedül. Mellettem ült végig. Egyszer a kezemet is megfogta, de amikor rákérdeztem, azt mondta, nem jön haza.

2009. november 1.

Megint kiment a lábam. Most a lépcsőn. Laurát hívtam, és azt mondtam, hogy hetekig mozgásképtelen vagyok, és kellene a segítsége.

2009. november 5.

Laura lába is kiment, amikor rohant hozzám.

Egymás mellett fekszünk. A tv-előtt. Én a Discoveryt akarom nézni, ő meg egy vacak sorozatot. Ma már pont olyan jót veszekedtünk, mint annak idején!

És néha átjön Mattheo!