Ki kicsoda?

Ki vagy te és ki vagyok én?

Minden jó történet eleje és közepe és vége ez.

Ha megtudod, ki vagyok, az leszel-e, aki eddig voltál?

Ha megtudom, ki vagy az maradok-e, aki voltam?

Mi lesz Veled?

Mi lesz velem?

Mi lesz velünk?

Nevess, mikor sírni kellene.

Sírj, ha már mindenen nevetni kell.

A kávé jó. A káposzta jó. Az uborka is.

A cigaretta is. A bor is.

Te is jó vagy.

Én is.

Szeretlek.

Szeretsz.

Nevetünk. Ez is jó.

Telihay Péter

 Friderikusz Most

Beszélgetés Nádasdy Ádámmal

F.S.: Miért fogott neki egyáltalán egy Shakespeare-fordításban ennyire gazdag irodalom esetében, mint amilyen a magyar? Ez a megélhetés?

N.Á.: Az is igaz, hogy igen, persze. De a színházaknál támad az igény, hogy kellene egy új fordítás. Talán azért, mert valóban vannak szép fordítások, de lefékezik a cselekményt, a színpadi akciót, mert egy lassabb korra vannak szabva. Nem is tudom, hogy mondjam, mint súlyos kosztümök a színészeken, nem tudnak természetesen mozogni. Bármilyen szép Babits vagy Arany vagy Kosztolányi munkája.

(...) A többi magyar fordítót nem veszem elő, mert akkor bemászik a fülembe, amit ők csináltak, és nem tudok mást, hanem egyrészt tudós kiadások vannak, ahol apró betűvel minden el van magyarázva, másrészt német meg francia fordításból puskázok, mert abból kiderül, hogy ő hogyan értette, de nem befolyásolja az én magyar stílusomat.

(…) Nagyon érdekel minden, az emberek érdekelnek, a világ, ugyanúgy, ahogy egy biológust érdeklik az állatok, és akkor számára már nincsen gusztustalan vagy kártékony állat, hiszen mindegyik gyönyörű, mindegyik érdekes. Így vagyok az emberekkel meg az érzelmekkel meg az élettel. Annyira el tudok álmélkodni azon, hogy miket csinálnak emberek. Akkoris, ha gusztustalanok vagy hülyék vagy kellemetlenek vagy engem nem szeretnek éppen. Kicsit rovargyűjtemény nekem a világ.

Részletek a 2007. június 4-i műsorból

Szele Bálint

A KOMÉDIA FELTÁMASZT

A Vízkereszt (1601) a Shakespeare-komédiák sorában az utolsó felszabadult és vidám darab, gyűjteménye, szintézise mindannak, amit Shakespeare addigi vígjátékaiban kipróbált és sikerre vitt. Az arisztokrata szereplők kifinomult, érzelemteli nyelvezete révén a Vízkereszt a komédiák közül a legköltőibb és a legzeneibb, az érzelmek lírai hangvételű kifejezése ebben a darabban magasabb szintre jut, mint Shakespeare bármely korábbi művében.

Ez a nyers komédia valóban színpadszerű, népszerű, négyszáz éve folyamatosan “telt házat csinál”, és az arisztokrata karakterek fennkölt világát egy vaskosabb történettel ellensúlyozza, amely egyben a darab társadalomképét is árnyalja.

Számos elemző szerint figyelemre méltó a romantikus vígjáték és a féktelen komédia merész kombinációja.

A Vízkereszt 1879-es magyarországi ősbemutatója óta folyamatos népszerűségnek örvend, komédiát kedvelő korunk így joggal kérhetné számon, hogy a darab első elfogadható fordítása miért csak későn, az 1870-es években készült el.