Színházak
Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- Rippafratta lovagSzűcs-Olcsváry Gellért
- Forlipopoli őrgrófDunkler Róbert
- Albafiorita grófTóth Árpád
- MirandolinafogadótulajdonosLászló Kata
- OrtensiaszínésznőMárton Réka
- DejaniraszínésznőVarga Márta
- FabriziofogadópincérPál Attila
- rendezőCsurulya Csongor
- díszlettervezőBiró Boglárka m.v.
- jelmeztervezőBiró Boglárka m.v.
- fordítóMagyarósi Gizella
- fényToásó István
- hangLőrincz József
- ügyelőMáthé Miklós Mónika
Az egyike azon első irodalmi női szerepeknek, akin keresztül a női emancipáció hajnalát mutatják be. Ha mai szemmel nézzük, akkor a feminista irodalom egyik első alakja, úgy hogy Goldoni maga nem is tudott semmit a feminizmusról, és nem is vallott ilyen jellegű nézeteket.
A hétköznapok megfigyelésében talált rá Goldoni erre az „alakra”, és fontosnak tartotta, hogy megörökítse, megjelenítse azt, az azóta is egyik leggyakrabban játszott drámájában.
A független önmaga szabadságát megőrizni törekvő nő, vékony haláltánca az egyéni szabadság és társadalmi elvárások keskeny határán, úgy hogy a tisztesség és becsület ne csorbuljon. A szabad nő, az önmegvalósítást, ugyanakkor a szabad préda lehetőségét is magában rejti. A fogadója férfi vendégei, nem csak szállás lehetőséget látnak benne, hanem egy, akkor még úgy hívták, hogy patronálandó nőt is, ami mára már teljesen mást jelent, vagyis áldozatot, prédát. Így küszködi át Mirandolina, a főhősnő magát ezen a maszkulin dominanciájú történeten, hogy tükröt mutasson a „nőgyűlölőknek”, azoknak, akik a nőt másodrangú embernek, ne adj isten tárgynak képzelik.
Csurulya Csongor, rendező
2017. 06. 12.