Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1999/2000
  • 1998/1999
  • 1989/1990

Mihai MăniuțiuSzebb az élet halál után

Komédia
14 éven aluliak számára nem ajánlott
fordítóKarácsonyi Zsolt
  • PistaAntal D. Csaba
  • MártaFincziski Andrea
  • ImolaJakab Orsolya
  • CsongorTóth Árpád
  • GizikeLászló Kata
  • MarikaVidovenyecz Edina
  • GyulaSzűcs-Olcsváry Gellért
  • GyöngyVarga Márta
  • RózsaMezei Gabriella
  • MiklósNagy Csongor Zsolt
  • BélaDunkler Róbert
  • LaciBarabás Árpád
  • rendezőMihai Măniuțiu
  • díszlettervezőTudor Lucanu m.v.
  • jelmeztervezőTudor Lucanu m.v.
  • dramaturgDemeter Kata
  • fordítóKarácsonyi Zsolt
  • koreográfusVava Stefanescu m.v.
  • zeneŞerban Ursachi m.v.
  • fényToásó István
  • hangLőrincz József
  • ügyelőOzsváth-Tamás JenőMáthé Miklós Mónika

Tetszik vagy sem, a halál kérdése központi szerepet játszik életünkben. A Mihai Măniuțiu rendezte előadás egyszerre vicc, provokáció, meditáció és felzaklató kérdés. Nem akar választ adni, csupán bemutatja a halottak képzeletbeli világát, egyet a lehetségesek közül, a „metafizikai kabaré” eszközével.



Első benyomásunk, hogy az előadásban látott halál utáni világ semmiben nem különbözik mindennapjainktól: egy nyári kertben ülünk, székek, asztalok, napernyők között, sörösládák falával körülvéve. Hihető világ ez, valóságosnak tűnik, ám néha feltűnik valami különös, egy-egy komor vagy harsány beütés. Ez egy felnagyított világ, ahol úgy tűnik, a szereplőknek nem kell semmiben hiányt szenvedniük, folyton újrakezdett játékaikkal mégis mintha szorongató nyugtalanságukat próbálnák elűzni.



A szereplők valóságosnak tűnnek, ám töredékesen elmesélt és nagyrészt naiv történeteikből kiderül, hogy mindannyian egy átmeneti – titokzatos és sok tekintetben homályos – állapotban léteznek, ahol a haláltól való félelem nem szűnt meg teljesen, és ahol a halált, melyről mindannyian mesélnek, egy zárt világként élik meg, melyből látszólag nincs menekvés. Mi van a fal mögött? Létezik egy kinti világ is? Van bátorságunk átlépni a falon, vagy fejünket a homokba dugjuk, és úgy teszünk, mintha ez a lenne a legjobb „világ”? „Talán eljön értünk valaki, kézen fog (…), és átvezet a fal túloldalára (…), lehet, hogy eljött már, át is vitt minket a túloldalra, de mi észre sem vettük.”



Kérdések, melyek mindannyiunk számára, bárhol és bármikor érvényesek lehetnek. Az előadás engedi, hogy válasszunk, nem kényszeríti ránk egyiket vagy másikat. Alapjában a hangsúly nem a halálra tevődik, hanem arra a fájdalmas varázslatra, mellyel az élet mindenikünkre hat.


2014. 06. 21.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • dráMA
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu