„Mindig az a perc a legszebb perc, mit meg nem ád az élet”—a soha-be-nem-teljesülés és a folyamatos próbálkozás drámái ezek a sanzonok. Szituatív helyzetekben, önmagukban is létező művekként kezeljük őket. A színpadon két ember: egy férfi és egy nő kerülgeti egymást egy életen át, beteljesülés nélkül. Szerelmek, bánatok, örömök, vadvirágos rétek és szédült pillanatok. Előadásunk nem Karády-emlékest. Egyéni hangon, hol komolyan, hol ironikusan, játékosan és humorral fogalmazzuk újra a dalokat.