Tanulásra, tanításra, régi és új találkozásokra, megfigyelésre, megosztásra, kapcsolatépítésre, szakmai fejlődésre, kikapcsolódásra – és még sorolhatnánk.

A SZÍN-TÁR Fesztiválon már jól bevált hagyomány, hogy minden nap végén szakmai beszélgetést tartanak a diákok, tanáraik és a rendezők a zsűri tagjaival. Ki-ki elmondja az észrevételeit, felhívja a figyelmet a hiányosságra, felteszi a fontos kérdéseket, megosztja a tapasztalatait. 

Ez többek között segítség a zsűrinek ahhoz is, hogy a rendezvény végén kiválassza a legjobb előadást. 

Kedden a Holdcápa, avagy senki nem lehet próféta a saját családjában és a Johanna résztvevői, alkotói ültek össze a zsűrivel egy ilyen diskurzusra. Előbbi a Pesti Magyar Színiakadémia, utóbbi a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem előadása volt.

Szerdán a MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézet másodéves színművész szakos hallgatóival, valamint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjaival tartott megbeszélést a négytagú zsűri. Előbbiek az Oreszteia/Shakespeare-songok, míg utóbbiak a Mesél a bécsi erdő című előadással készültek a jubileumi fesztiválra.

Csütörtök este került sor a Színház- és Filmművészeti Egyetem két osztályának előadására. Az egyetem negyedéves fizikai színházi koreográfus osztálya a Vérnászt, míg a negyedéves prózai színművész osztály A Gömbfejűek és csúcsfejűek, avagy a gazdag gazdaggal társul szívesen című előadást hozta el Kecskemétre.

Pénteken az Újvidéki Művészeti Akadémia előadása, a Mezítláb a parkban, majd szombaton a Művészet, a The Art és Pozsonyi Színművészeti Főiskola előadása zárta a szakmai beszélgetések sorát.