A darabok szerzője, Misima, már közel négy évtizede nem él: Miután magánhadseregével megtámadta a japán nemzeti véderőt, és sikertelenül császárhűségre akarta visszatéríteni az elnyugatosodott katonákat, harakirit követett el. Háromszor jelölték irodalmi Nobel-díjra. Egyszerre volt szélsőséges nacionalista és a nyugati irodalom legkiválóbb ismerője, sőt művelője: Klasszikus japán színpadra (nó, kabuki) írott művei mellett számtalan nyugati témájú és stílusú darabot alkotott. Ezek közül hazánkban és Európában a legismertebb: a Sade márkiné.A szerző 68 színpadi műve közül mindössze hatot-nyolcat fordítottak le magyarra, azokat is közvetítő nyelvből, angolból, németből, franciából. Jelen vállalkozás során a darabok magyar szövegkönyve a japán eredeti alapján készült el.
„ Egy nem-japán igazából sohasem érthet meg egy született japánt” – mondta egyszer Misima monográfusának, Henry Scott Stokes-nak. A darab ezen állítás apoteózisa. .
A Szuzaku-ház bukása az európaitól teljesen eltérő japán gondolkodásba enged bepillantani olyan fogalmak kapcsán, mint család- és hazaszeretet, az uralkodó iránti hűség, önfeláldozás teljesen elbukott ügyekért is. A darab a második világháború vége körül (értsd: előtt és után) játszódik egy kiotói japán arisztokrata család, a Szuzaku-ház rezidenciáján.A családot évszázadok óta védő-istennőjük parancsának nem engedelmeskednek. A család pusztulását azonban nem elsősorban az istennő átka okozza, sokkal inkább a Szuzakuk tisztességről, helytállásról és uralkodó iránti hűségről alkotott sajátos japán elképzelése, illetve ezen elveknek megfelelő (egyébként gyönyörű és tiszteletre méltó) viselkedése. A darabot Misima 1967 júliusának végén fejezte be. A cím alá a szerző odaírta: „Euripidész Héraklésze alapján”. (Az „Őrjöngő Héraklész”-t értette ez alatt).
Mint Mishima írja:>>„ A „sósó hikkin” leginkább úgy írható le, mint”tiszteletteljes távolságtartás, az uralkodói parancs fogadása után” a „kocsú” pedig, „magányos hűség”-et jelent, kitartó, állhatatos helytállást, ami még akkor is él, amikor már senki nincs, aki osztaná ezt velünk.A második világháborúban gyakorta használt hazafias kifejezés volt mindkettő.Furcsa, groteszk példa, de a háború után harminc évvel megtalált japán katonát, aki egy eldugott csendes-óceáni szigeten, magányában még mindig harcban állónak tartotta magát ugyanezen hűségeszmény vezérelhette. A Szuzaku-ház bukása a japán mentalitás, sajátos szemlélet megismerése szempontjából kulcsfontosságú darab. Ám esztétikai értékei messze túlmutatnak ezen is. Méltó rá, hogy a magyarországi közönség találkozzon a művel.