Színházak
Zsámbéki Színházi Bázis
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
Vladislav TroitskijElőszó a III. Richardhoz
Misztériumjáték
A kijevi DAH Színház előadása
- III. RichárdDmytro Yaroshenko
- Lady AnnVictoria Litvinenko
- ClarenceIII. RichárdKatherina Vyshneva
- York hercegnőjeRichárd anyjaNatalka Bida
- VI. Henrich királyRoman Yasinovskyi
- Edward, Wales-i hercegVladimir Minenko
- GyilkosRoslana KhazipovaSolomia Melnyk
- Buckingham hercegeIgor Postolov
„Kórus” – DhakhaBrakha etno-káosz band:
Alexandra Harbuzova, Nina Harenetzka, Irina Kovalenko, Olena Tzibulska, Marko Halanevich
Alexandra Harbuzova, Nina Harenetzka, Irina Kovalenko, Olena Tzibulska, Marko Halanevich
- rendezőVladislav Troitskij
- játéktérAndrew Bovkun
- jelmeztervezőNatalya Marienko
- dramaturgVladislav Troitskij
- koreográfusLilia Chernous
- világítástervezőNatalya PerchisenaAndrew Bovkun
Lady Ann, VI. Henrich Király, Edward, Wales-i Buckingham hercege és a gyilkosok színre lépnek – III. Richárd, Clarence hercege, nővére és édesanyjuk – York hercegné Richárd és a gyilkosok tánca Edward koronázása és az esküvő Lady Ann-nel – Edward, Wales-i herceg és VI. Henrich kivégzése – A temetés, Richárd elcsábítja Ann-t férje sírjánál – Ann és Richárd házassága – Buckingham hercege Richárd parancsára meggyilkolja Clarence-t – Richárd megfojtja unokaöccseit, Clarence fi - ait – Megszabadulni az összes trónkövetelőtől – Richárd halálbüntetése
Amenynyiben életünk egy álom, Isten által megálmodott valóság, akkor vajon lehetséges- e, hogy a véres gyilkosságok sorozata, árulás és hitszegés, a hatalomért és vagyonért vívott küzdelem, valamint annak tragikus következményeként a teljes Shakespeare-darab történetét nyíltan átszövő dermesztő sorsfordulatok, az elkerülhetetlen magány csupán a reménytelenül balszerencsés, púpos Richárd rémálma, mely végzetes sorsként kísért? Ilyen benyomások, gondolatok alakítják ezt az elbűvölő darabot, melyet a DAH Kortárs Művészetek Központja állított színpadra „Richárd a harmadik” címmel Vladiszlav Troickij rendezésében.
A valódi sámánizmus rejtélyes szellemisége vagy más vallásos szertartások rítusa által megérintve, sodródva az ön-feloldozásban úgy érezhetjük, mintha a DakhaBrakha etno-káosz csoport különösképpen organikus és eredeti zenéjének hangjai testet öltenének a színpadi térben.
A színészek jelmezeikben, melyek minden egyes darabja önállóan is tiszta szimbolikus jelentést hordoz, az ima által átélt extázishoz hasonló légkörben lejtett lélektani tánc segítségével egy másik valóságot teremtenek, a Richárdot körülölelő baljós homályt. Életre kel az élet ridegsége és kegyetlen szépsége. Az élet úgy, ahogy van. Az élet az ő sivár valóságában.
Az emberiséget érintő más kérdéskörrel együtt a hatalom és tekintély problémaköre, ezekkel kapcsolatos dilemmák tárgyalása napjainkban igen időszerű Ukrajnában, melyeken választ keresve a lélek mindig is hosszan időzött: Élet és Halál, Szeretet és Gyűlölet, Hit és Rettegés mind gordiuszi csomóvá fonódnak össze a darabban. Vajon lehetséges- e kibogozni az összekuszálódott szálakat? Mindenkinek személyesen kell megtalálnia saját válaszát erre a kérdésre. Végtére is ezek a problémák egyenesen a nézői szívet szólítják meg.
E megnyerően teljes és harmonikusan felépített színdarab közvetlenül, egy váratlan megvilágosodáshoz hasonlóan, egyesít a tudattalanság határtalan felső szféráival, életre keltve egy seregnyi végszót, sugalmazást, felfrissítve lelkünket.
Amenynyiben életünk egy álom, Isten által megálmodott valóság, akkor vajon lehetséges- e, hogy a véres gyilkosságok sorozata, árulás és hitszegés, a hatalomért és vagyonért vívott küzdelem, valamint annak tragikus következményeként a teljes Shakespeare-darab történetét nyíltan átszövő dermesztő sorsfordulatok, az elkerülhetetlen magány csupán a reménytelenül balszerencsés, púpos Richárd rémálma, mely végzetes sorsként kísért? Ilyen benyomások, gondolatok alakítják ezt az elbűvölő darabot, melyet a DAH Kortárs Művészetek Központja állított színpadra „Richárd a harmadik” címmel Vladiszlav Troickij rendezésében.
A valódi sámánizmus rejtélyes szellemisége vagy más vallásos szertartások rítusa által megérintve, sodródva az ön-feloldozásban úgy érezhetjük, mintha a DakhaBrakha etno-káosz csoport különösképpen organikus és eredeti zenéjének hangjai testet öltenének a színpadi térben.
A színészek jelmezeikben, melyek minden egyes darabja önállóan is tiszta szimbolikus jelentést hordoz, az ima által átélt extázishoz hasonló légkörben lejtett lélektani tánc segítségével egy másik valóságot teremtenek, a Richárdot körülölelő baljós homályt. Életre kel az élet ridegsége és kegyetlen szépsége. Az élet úgy, ahogy van. Az élet az ő sivár valóságában.
Az emberiséget érintő más kérdéskörrel együtt a hatalom és tekintély problémaköre, ezekkel kapcsolatos dilemmák tárgyalása napjainkban igen időszerű Ukrajnában, melyeken választ keresve a lélek mindig is hosszan időzött: Élet és Halál, Szeretet és Gyűlölet, Hit és Rettegés mind gordiuszi csomóvá fonódnak össze a darabban. Vajon lehetséges- e kibogozni az összekuszálódott szálakat? Mindenkinek személyesen kell megtalálnia saját válaszát erre a kérdésre. Végtére is ezek a problémák egyenesen a nézői szívet szólítják meg.
E megnyerően teljes és harmonikusan felépített színdarab közvetlenül, egy váratlan megvilágosodáshoz hasonlóan, egyesít a tudattalanság határtalan felső szféráival, életre keltve egy seregnyi végszót, sugalmazást, felfrissítve lelkünket.
2005. 07. 10.