Színházak
Zsámbéki Színházi Bázis
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
Szigligeti EdeLiliomfi
Vígjáték
Az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház bemutatója
- LiliomfivándorszinészRácz József
- SzellemfivándorszinészSőtér István
- Szilvai professzorKacsur András
- MariskaKamilla növendékeVass Magdolna
- Kamilla kisasszonyvevelőnőKacsur Andrea
- Kányaitelegdi fogadósSzabó Imre
- Erzsia lányaOrosz Melinda
- Gyuria pincérFerenci Attila
- ifj. Schwartz AdolfSchwartz fiaIvaskovics Viktor
- Schwartzpesti fogadósKatkó Ferenc
- KatiBéres IldikóTarpai Viktória
- GiziGál Natália
- IcaOrosz Ibolya
- FerkóKrémer Sándor
- JaniJózan László
- rendezőVidnyánszky Attila
- díszlettervezőAlexander Belozub
- jelmeztervezőV. Csolti Klára
A beregszászi színház „fiatal” társulata először négy éve a rakétabázison készült Három nővér előadással mutatta meg, hogy a színház előző „nemzedékéhez” felzárkózva – köszönhetően Vidnyánszky Attila színész-nevelő munkájának – igazi tehetségeket érlelt és egyenrangú tagja lett az alkotóközösségnek.
A múlt nyáron Zsámbékon Vlad Troickij rendezővel létrehozott Halál-álom című előadásuk – bár sok vitát is kiváltott sajátos szemléletével – a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában is szerepelt.
A társulat most újra Vidnyánszky Attila rendezésében a Gyulai Várszínházban készített új bemutatót.
„A Liliomfi XIX. századi drámatermésünknek egyik legtöbbet játszott, színpadról, filmről egyaránt népszerű darabja. A könnyed hangvételű játék középpontjában természetesen szerelmi bonyodalom áll, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késleltetni tudják az események, megakadályozni nem. Az álöltözetek, a komikus vénkisasszony nevelőnő, a bogaras tudós nagybácsi a humor biztos forrásai, a szabad színészélet pedig reformkori ízű lelkesedéssel ábrázoltatik.”
A „szabad színészélet” persze a társulat számára sokszor ma is olyan, mint a XIX. századi elődöké, hiszen a beregszászi társulat a legtöbbet utazó magyar színház. Nem echós szekéren, hanem egy régi Ikarusszal járják Magyarország, Ukrajna útjait, de Európa távolabbi vidékein is megfordulnak.
Előadásuk, bár hű marad Szigligeti szelleméhez, de saját „vándorszínész” életük valószínűleg más ízeket is kever majd hozzá.
1994-ben első nagy sikerét éppen zsámbéki romtemplomnál aratta a színház „első nemzedéke” a Boccaccio Dekameronjából készült Sólyompecsenyével.
A múlt nyáron Zsámbékon Vlad Troickij rendezővel létrehozott Halál-álom című előadásuk – bár sok vitát is kiváltott sajátos szemléletével – a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában is szerepelt.
A társulat most újra Vidnyánszky Attila rendezésében a Gyulai Várszínházban készített új bemutatót.
„A Liliomfi XIX. századi drámatermésünknek egyik legtöbbet játszott, színpadról, filmről egyaránt népszerű darabja. A könnyed hangvételű játék középpontjában természetesen szerelmi bonyodalom áll, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késleltetni tudják az események, megakadályozni nem. Az álöltözetek, a komikus vénkisasszony nevelőnő, a bogaras tudós nagybácsi a humor biztos forrásai, a szabad színészélet pedig reformkori ízű lelkesedéssel ábrázoltatik.”
A „szabad színészélet” persze a társulat számára sokszor ma is olyan, mint a XIX. századi elődöké, hiszen a beregszászi társulat a legtöbbet utazó magyar színház. Nem echós szekéren, hanem egy régi Ikarusszal járják Magyarország, Ukrajna útjait, de Európa távolabbi vidékein is megfordulnak.
Előadásuk, bár hű marad Szigligeti szelleméhez, de saját „vándorszínész” életük valószínűleg más ízeket is kever majd hozzá.
1994-ben első nagy sikerét éppen zsámbéki romtemplomnál aratta a színház „első nemzedéke” a Boccaccio Dekameronjából készült Sólyompecsenyével.
2007. 07. 23. Gyula Várszínház