- A sziklarajz.hu előadáshoz Szabados György: Szarvassá vált fiak című zeneművét használjátok fel. Szabados György zongoraművész, zeneszerző június 10-én halt meg. Személyes kapcsolatban álltatok vele?

- Tavaly szeptemberben kezdtünk el a zenemű alapján dolgozni, ez volt az első inspiráció arra, hogy megcsináljuk az előadásunkat. Szabados György halála nagy tragédia és veszteség. Nekünk különösen nem jó, mert a mű kapcsán ismerkedtünk össze és jártunk hozzá beszélgetni. Interjút is készítettünk, talán ez az egyik utolsó beszélgetés vele. Május környékén voltunk nála utoljára és akkor még nem tűnt annyira betegnek. Később hallottuk a szomorú hírt, hogy meghalt

 - A Szarvassá vált fiak kolinda. Milyen zenei műfaj ez?

- A kolinda egy karácsonyi, újévköszöntő, dramatikus-énekelt műfaj, amit egyébként a románok űznek. Ebben Bartók olyan szövegemlékeket fedezett fel, ami vélhetően a magyarságnál is megvolt, tehát ősi szövegek megmaradt változata a kolinda. Egy részüket úgyis hívják, hogy vadász kolindák. Eredete egészen a halászó-vadászó társadalmakig nyúlik vissza. Hanti-mansi változata a Szárnyas Pasker, a jávorszarvas ének. Bartók ez alapján írta a Cantata Profanát. Szabados nem ebből indult ki, de Bartók dramaturgiája ott van ebben a műben is. 1985-ben a Markó Iván vezette Győri Balett felkérésére komponálta, amelyet a társulat táncelőadásként Szegeden mutatott be. A bemutató után az aktuális hatalom betiltotta az előadást.

- A Szarvassá vált fiak hogyan kapcsolódik a dzsesszhez?

- Úgy is hívhatjuk, hogy dzsessz, de a legjobb szó rá a szabad zene. Az amerikai neve free jazz. Hívják úgy az európai improvizatív zenét, hogy improv. Ez nem teljesen dzsessz. Nem azokon a harmóniákon, sztenderdeken és hagyományon nyugszik, hanem a magyar hagyománynak egy szabad, improvizatív változata.

- Az előadás fontos motívuma a szarvassá válás. Mit jelent számotokra?

- Minden korosztály úgy érzi, hogy neki nehezebb szarvassá válnia, mint az elődeinek, megtalálni a tiszta forrást. Tulajdonképpen ma könnyebb is és nehezebb is szarvassá válni. Hozzájuthatunk az úgynevezett tiszta forrásokhoz, mert ma könnyebb elutazni akár keletre, akár nyugatra.

A szarvassá válás egy tudatos áldozatvállalás. Nem is vállalás, hanem válni. Az ember áldozattá válhat különböző dolgok miatt, de a szarvassá válás ennek a tudatos felvállalása. Nagyon ősi dolog ez, benne van a kereszténység tradíciójában, a görögök előtti tudásban. Szent és profán. Bartók a Cantáta Profánát a Máté Passió idézetével kezdi. Egy Bach kantátára utal benne, miközben azt mondja, hogy profán műről van szó. Számos szarvas énekünkben benne van, hogy „Ne lőj ránk, ne lőj ránk, mert én vagyok a csodafiú-szarvas.” A csodafiú szarvast időnként Szent István királlyal, vagy Jézussal azonosítják. Ha akarom profán, ha akarom, szent, de nem a kettő összemosása. Ez az átváltozás mítosza.

 - Az előadásban megjelennek a különböző korok?

- Vannak utalások, de ez nem egyértelmű és nem direkt. Azt szeretnénk, ha a néző rácsodálkozna, felfedezne dolgokat, akár igazságokat is

 - Mit jelent ma a szarvassá válás?

- Annak idején Markó Iván és Szabados György ötvenhatos környezetbe helyezte a darabot. Három fiú elment a faluból, bekerültek a városba, ezért vagy azért elbuktak, a harmadik fiú szintén, de ő a forradalomban bukott el. Tehát ő megdicsőült, az univerzumban a fehér szarvasok befogadták. Akkor könnyebb volt egy ilyen konnotációval kezdeni valamit, mert erős forradalmi érzete volt. Most nehezebb forradalmat csinálni.

- Nyaranta több hetet itt töltötök Zsámbékon, felköltöztök a Bázisra, jurtában laktok. Miközben az előadásra készültök, képzőművészeti alkotások is létrejönnek. Hogyan telik egy napotok?

- Az mindig a darabtól függ, hogy mennyi időnk van. Most éppen nagyon kevés. Itt van fent a két mongol jurtánk, hideg vizes zuhanyzónk, amibe tűzoltók hozzák a vizet. Van, hogy tréningezünk reggel, de a bemutatóhoz közeledve felborul a napirend, egyre kevesebb erre az idő. Nagyon jó, hogy az ember kijön a jurtából és három méterre ott van a próbaterem. Érdekes ez a fajta létezés, a valóság és a színház majdnem-összemosódása.

- Szöveges részek lesznek az előadásban?

- Leginkább a tavalyi előadásunkhoz, a Schulz darabhoz fog hasonlítani. Formájában a lengyel színházhoz (Grotowsky, Kantor) áll közel. Nagyon erősen a hagyományokból kiinduló előadásaink vannak és ezt próbáltuk összehozni a lengyel és keleti hatással. Most nincs szöveg, ezért ez egy furcsa színház, szokni kell. Azt mondanám, hogy képzőművész színházhoz, a performanszhoz áll közel. Kapcsolódik az álmokhoz is: amikor álmodunk, inkább képeket látunk és csak ritkán hallunk szöveget. A képzőművészeti alkotásokat beépítjük az előadásunkban, sőt az egyik képzőművész lány az előadás része lesz, élőben fog rajzolni. Ezen kívül rengeteg mozgás, tárgy, gesztus, ötlet elevenedik meg az előadásban. Izgalmas felfedezés vár a nézőkre.