Ezek itt kis dolgok, amik meghatározzák az életünket. Apró katasztrófák, amiktől személyiségekké válunk. Pöttöm kis csalódások, amiktől erősebbek leszünk. Semekkora konfliktusok, hangyányi fájdalmak, homokszem problémák, ez itt a kerekítési hiba, a pók lábujja, az otthagyott visszajáró, a köröm alatti piszok, egy porszem a polcon. Ezek parányi kázusok.

De akkor, ott mégis a világ, az univerzum, a mindenség, a táguló űr, a dimenziók, a hatalmasság és minden ember lelke egybevéve. A sok, a rengeteg, a felbecsülhetetlen, a megszámlálhatatlan, amire mértékegységet sem ismerünk. És mindez bennünk.

Így növünk fel, azt hisszük, hogy szomorúan, hogy ez rossz. De nem, ez nem rossz, egyszerűen csak a feltartóztathatatlan.