A nagysikerű Jadviga párnája szerzőjének groteszk színpadi műve ősbemutató: Egy kisváros rendszerváltó hősének és teremtett világának tündöklése és bukása.

Ez a színdarab egy mai magyar kisvárosban játszódik - pár évvel az ezredforduló előtt vagy után -, s története két forró júniusi nap alatt, két felvonásban futja be útját.

A helybéli \"erős ember\" - Boszák Frigyes vállalkozó, parlamenti képviselő, a fordulat hajnalán az ország első szovjet-emlékmű-rombolója - slamposan kedélyes kiskirályságot ural városában. Itt alvezérkedik F. Szabó polgármester és Guba főmérnök, háziszolgaként ténykedik a postás és a rendőr, Enci és Hajni pedig sokoldalú közreműködői a köz- és magán-igazgatásnak.

Boszák éppen pártjának választmányi ülésére indult el a feleségével Pestre, amikor udvarházukba egy régi barát, Motika állít be - távollétükben Juli lányuk, a hazalátogató egyetemista engedi be. Motika ki sem mozdul ezután a házból, puszta jelenléte azonban - míg a megfelelő alkalomra vár, hogy fölfedje jövetelének célját - fenekestül borítja fel a helyi közállapotokat. Nemcsak hatalmi játszmákat és üzleti szövetségeket forgat föl, hanem családi, házastársi és szerelmi viszonyokat is - észjárást csakúgy, mint idegeket és zsigereket - ezek minden takargatnivalójával együtt. De hogy a hívatlan vendég belegázol végül Boszák szimbolikus terébe is - nevetségessé téve a helyi érdekű eredetmítoszt -, ez megbocsáthatatlannak bizonyul.

Könyörtelenül tűz a nap, ám a jelenkori események terére a hajdani névadó diófák nem olyanfajta árnyékot vetnek, hogy az hűsölésre lenne jó. S egyedül csak a jégkrémes-autó szignálja hasít változatlanul ugyanúgy a forró levegőbe: Dó, mi, ré, fá, mi, szó, \'dó - azaz: Szólj anyádnak, jöjjön ki!