Színházak
Temesvári Állami Csiky Gergely Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
- 1962/1963
- 1961/1962
- 1960/1961
- 1959/1960
- 1958/1959
- 1957/1958
- 1956/1957
- 1955/1956
- 1954/1955
- 1953/1954
- 1952/1953
Christian Dietrich GrabbeDon Juan és Faust
Csak 16 éven felülieknek!
- Don JuanBalázs Attila
- FaustDemeter András
- Donna AnnaAlina Reus
- Senior OctavioÉder Enikő
- KormányzóBorbély B. Emilia
- MephistoTokai Andrea
- LeporelloLászló Pecka Péter
- LisettaMagyari Etelka
- LaborvezetőDaniela Bostan Popa
- Senior RubioAszalos Géza
- Senior NegroMátray Edith
- TudósLőrincz RitaBálinthegyi Papp AnitaTar MónikaTankó Erika
Közreműködik: Éder Enikő (ének) és Alexandra Gutu (cselló)
- rendezőAlexander Hausvater m.v.
- díszlettervezőPopescu Florilena m.v.
- jelmeztervezőPopescu Florilena m.v.
- koreográfusHugo Wolff m.v.
- zeneszerzőVlaicu Golcea
- rendezőasszisztensCzumbil Marika
DON JUAN & FAUST: LEMEZTELENÍTVE
Don Juan & Faust: dél és észak legnagyobb jelképei. Mediterrán forróság és a Mont Blanc jeges csúcsa. Test és Szellem. Gátlástalan kéj- és korlátlan tudásvágy. A belsõ ellentmondásokkal, ambivalenciával, érzelmi válsággal küszködõ, modern jellem két narcisztikus pólusa. Férfiak, akik egyformán gátlástalanul törnek a gáttalan boldogságra, ellenben soha nem birtokolhatják a teljességet. Még ha a Poklot döngetik is.
Don Juan és Faust egyetlen más mûvészeti alkotásban sem szerepelnek együtt, kizárólag a 35 éves korában – egy tragikus házasság, több szenvedélyes konfliktus és súlyos alkoholizmus nyomán – elhunyt Christian Dietrich Grabbe (1801–1836) 1829-ben írott darabjában. Szerb Antal szerint, a színházi rendezéssel is kísérletezõ “részeges vadzseni” a 20. századi expresszionizmus elõfutára volt. Annyira igyekezett lerombolni Shakespeare kultuszát, hogy maga is a végletes ellentétek összhangját hirdette.
Don Juan és Faust: a szinte soha nem játszott német darabot Alexander Hausvater fedezte fel, aki a textust mindig kanavásznak tekinti, és a totális színház eszköztárának teljes bevetésével egyszerre szellemi és érzéki élményt nyújtó színpadi alkotásokat szokott létrehozni. A Romániában született, gyerekként Izraelbe emigrált, színházi tanulmányait Írországban folytatott, jelenleg Kanadában élõ és az egész világon dolgozó rendezõ most vitt színre elõször elõadást magyar ajkú színészekkel.
Don Juan és Faust: a Temesvári Csiky Gergely Színház õsbemutatója. Azé a színpadi mûhelyé, amelynek akkor 24 éves direktora – “a mostani Faust”, azaz Demeter András – tizenkét esztendõvel ezelõtt elhatározta, hogy Budapest és Bukarest között, a négy nemzet hagyományait ötvözõ európai város magyar színháza ne csupán egy legyen a kisebbségi intézmények között. A multikulturalitás nagy érték, hiszen az interferenciák nyomán fellelhetjük a szélsõségek harmóniáját leképezõ, az egyedi és egyetemes kultúrát egyidejûleg hirdetõ, önvizsgálatra serkentõ emberi lényeget. A valódi Színházat.
Don Juan és Faust: A balkáni és közép-európai tradíciók “ütköztetése” már hét esztendeje sikerrel szemlélteti a végletek ambivalens egységét – és groteszk tragédiáját. A Lorenzaccio óta az is nyilvánvaló, hogy a temesvári magyar teátrumban kedvelik a “posztmodern újromantikát” és a merész kihívásokat. Azóta viszont a Csiky Gergely Színház a rendhagyótól eljutott az általánosig. Noha Hausvater rendezése is bõvelkedik csodaszép látványban, a külsõségek nem tolakodnak a színész elé. A közlendõ mindenekelõtt az alakításból fakad. Beleértve a színpadi hagyományok különbözõségét rafináltan kihasználó játékstílust.
A Romániában született, anyjával Izraelbe emigrált, színházi tanulmányait Írországban folytatott, jelenleg Kanadában élő és az egész világon dolgozó neves rendező először állított színre előadást magyar ajkú színészekkel, s ráadásként egy olyan szöveget használt alapanyagként, amelyet magyar nyelvű színpadon még soha nem játszottak. A produkció sok tekintetben emlékeztet Az ember tragédiája Falanszterére. A temesváriak nem véletlenül tartották a bemutatót a Magyar Dráma Napjának előestéjén.
Darvay Nagy Adrienne
„Ebben a színpadi világban a szöveg nem az egyetlen, s talán nem is a legfontosabb jelentéshordozó, a mozgás és a látvány teljessége néhol háttérbe szoríthatja, végül mégis együtt mondják ki a lényeget. (…) Egy elgépiesedett, redukált világban kezdődik el a történet, ahol a laborban dolgozók maguk sem tudják, hogy nők, hiszen a férfiak nélküli világban értelmét vesztette a nemi identitás is. A kutatás tárgya mégis két férfi, akik a kísérletek során Don Juan és Faust mítoszának megtestesítőivé válnak. Don Juan csak az érzékekkel birtokba vehetőben hisz, lelkiismeret-furdalás nélkül öl, hogy megszerezze Donna Annát, akiért Faust is eladja lelkét az ördögnek. Csupán Donna Anna teste lesz az övé, de ez is elég ahhoz, hogy a rideg, művi laborvilágba visszatérjen az élniakarás vágya, a nemtelennek hitt nők nőiségüket vállalva menekülnek innen egy másik, az ösztönök, a testiség nem kevésbé redukált világába. Az előadást ez a cseppet sem hízelgő, groteszk jövőkép zárja. (…) Balázs Attila Don Juan szerepében korábbi nagy szerepeit idéző játékkal, hitelesen kelti életre a hőst. Hálásabb, több lehetőséget kínál Faust figurája, s Demeter András ki is használja ezt. Különösen jól jeleníti meg az öreg tudós esetlenségét, szokatlanul visszafogottan játszik, és éppen ezért lesz rendkívül hatásos a megfiatalodása. Mindkét alakításban a pőreség, a mezítelenség egyetlen pillanatig sem vált bántóvá, ízléstelenül öncélúvá, a ketrecbe zárt lények dehumanizáltságát közvetítette csupán.”
Mészáros Ildikó
– Új Szó
„Ha művészet attól művészet, hogy egy gondolattal, egy lépéssel mindig előtte jár korának, egész pontosan annak a társadalmi közegnek, amely befogadja vagy éppen elutasítja, akkor a temesvári magyar társulat előadásában látható Don Juan és Faust mindenképpen az. (…) néhány, tudományos-fantasztikus filmsorozatokba illő jelenetet leszámítva művészi élményt is nyújt. Tokai Andrea Mefisztó-alakítása vagy Faust (Demeter András) és Donna Anna (Alina Reus) halálos ölelkezése kétségtelenül.”
Don Juan & Faust: dél és észak legnagyobb jelképei. Mediterrán forróság és a Mont Blanc jeges csúcsa. Test és Szellem. Gátlástalan kéj- és korlátlan tudásvágy. A belsõ ellentmondásokkal, ambivalenciával, érzelmi válsággal küszködõ, modern jellem két narcisztikus pólusa. Férfiak, akik egyformán gátlástalanul törnek a gáttalan boldogságra, ellenben soha nem birtokolhatják a teljességet. Még ha a Poklot döngetik is.
Don Juan és Faust egyetlen más mûvészeti alkotásban sem szerepelnek együtt, kizárólag a 35 éves korában – egy tragikus házasság, több szenvedélyes konfliktus és súlyos alkoholizmus nyomán – elhunyt Christian Dietrich Grabbe (1801–1836) 1829-ben írott darabjában. Szerb Antal szerint, a színházi rendezéssel is kísérletezõ “részeges vadzseni” a 20. századi expresszionizmus elõfutára volt. Annyira igyekezett lerombolni Shakespeare kultuszát, hogy maga is a végletes ellentétek összhangját hirdette.
Don Juan és Faust: a szinte soha nem játszott német darabot Alexander Hausvater fedezte fel, aki a textust mindig kanavásznak tekinti, és a totális színház eszköztárának teljes bevetésével egyszerre szellemi és érzéki élményt nyújtó színpadi alkotásokat szokott létrehozni. A Romániában született, gyerekként Izraelbe emigrált, színházi tanulmányait Írországban folytatott, jelenleg Kanadában élõ és az egész világon dolgozó rendezõ most vitt színre elõször elõadást magyar ajkú színészekkel.
Don Juan és Faust: a Temesvári Csiky Gergely Színház õsbemutatója. Azé a színpadi mûhelyé, amelynek akkor 24 éves direktora – “a mostani Faust”, azaz Demeter András – tizenkét esztendõvel ezelõtt elhatározta, hogy Budapest és Bukarest között, a négy nemzet hagyományait ötvözõ európai város magyar színháza ne csupán egy legyen a kisebbségi intézmények között. A multikulturalitás nagy érték, hiszen az interferenciák nyomán fellelhetjük a szélsõségek harmóniáját leképezõ, az egyedi és egyetemes kultúrát egyidejûleg hirdetõ, önvizsgálatra serkentõ emberi lényeget. A valódi Színházat.
Don Juan és Faust: A balkáni és közép-európai tradíciók “ütköztetése” már hét esztendeje sikerrel szemlélteti a végletek ambivalens egységét – és groteszk tragédiáját. A Lorenzaccio óta az is nyilvánvaló, hogy a temesvári magyar teátrumban kedvelik a “posztmodern újromantikát” és a merész kihívásokat. Azóta viszont a Csiky Gergely Színház a rendhagyótól eljutott az általánosig. Noha Hausvater rendezése is bõvelkedik csodaszép látványban, a külsõségek nem tolakodnak a színész elé. A közlendõ mindenekelõtt az alakításból fakad. Beleértve a színpadi hagyományok különbözõségét rafináltan kihasználó játékstílust.
A Romániában született, anyjával Izraelbe emigrált, színházi tanulmányait Írországban folytatott, jelenleg Kanadában élő és az egész világon dolgozó neves rendező először állított színre előadást magyar ajkú színészekkel, s ráadásként egy olyan szöveget használt alapanyagként, amelyet magyar nyelvű színpadon még soha nem játszottak. A produkció sok tekintetben emlékeztet Az ember tragédiája Falanszterére. A temesváriak nem véletlenül tartották a bemutatót a Magyar Dráma Napjának előestéjén.
Darvay Nagy Adrienne
„Ebben a színpadi világban a szöveg nem az egyetlen, s talán nem is a legfontosabb jelentéshordozó, a mozgás és a látvány teljessége néhol háttérbe szoríthatja, végül mégis együtt mondják ki a lényeget. (…) Egy elgépiesedett, redukált világban kezdődik el a történet, ahol a laborban dolgozók maguk sem tudják, hogy nők, hiszen a férfiak nélküli világban értelmét vesztette a nemi identitás is. A kutatás tárgya mégis két férfi, akik a kísérletek során Don Juan és Faust mítoszának megtestesítőivé válnak. Don Juan csak az érzékekkel birtokba vehetőben hisz, lelkiismeret-furdalás nélkül öl, hogy megszerezze Donna Annát, akiért Faust is eladja lelkét az ördögnek. Csupán Donna Anna teste lesz az övé, de ez is elég ahhoz, hogy a rideg, művi laborvilágba visszatérjen az élniakarás vágya, a nemtelennek hitt nők nőiségüket vállalva menekülnek innen egy másik, az ösztönök, a testiség nem kevésbé redukált világába. Az előadást ez a cseppet sem hízelgő, groteszk jövőkép zárja. (…) Balázs Attila Don Juan szerepében korábbi nagy szerepeit idéző játékkal, hitelesen kelti életre a hőst. Hálásabb, több lehetőséget kínál Faust figurája, s Demeter András ki is használja ezt. Különösen jól jeleníti meg az öreg tudós esetlenségét, szokatlanul visszafogottan játszik, és éppen ezért lesz rendkívül hatásos a megfiatalodása. Mindkét alakításban a pőreség, a mezítelenség egyetlen pillanatig sem vált bántóvá, ízléstelenül öncélúvá, a ketrecbe zárt lények dehumanizáltságát közvetítette csupán.”
Mészáros Ildikó
– Új Szó
„Ha művészet attól művészet, hogy egy gondolattal, egy lépéssel mindig előtte jár korának, egész pontosan annak a társadalmi közegnek, amely befogadja vagy éppen elutasítja, akkor a temesvári magyar társulat előadásában látható Don Juan és Faust mindenképpen az. (…) néhány, tudományos-fantasztikus filmsorozatokba illő jelenetet leszámítva művészi élményt is nyújt. Tokai Andrea Mefisztó-alakítása vagy Faust (Demeter András) és Donna Anna (Alina Reus) halálos ölelkezése kétségtelenül.”
2005. 11. 13.