„Otthon… énnemvagyok otthon. Itthon sem vagyok itthon. De otthon sem vagyok otthon. Otthon nem vagyok itthon, itthon nem vagyok otthon. Én nemleszek otthon se itthon, se otthon.”
(Mady)

A monodráma három román fiatalról és az önfeláldozásról szól. Egy nehéz körülmények
között élő, bukaresti lányt, Voicu, az Írországban élő barátja rávesz, hogy költözzön ki hozzá. A repülőtéren Mady találkozik Bogdánnal, együtt utaznak és a továbbiakban hármójuk sorsa egybefonódik. A fiúk önmegvalósításról szóló harcában, a lány eszközzé, majd áldozattá válik. Mivel mindketten Mady prostitúciójából húznak hasznot, miután terhes lesz, egyikük sem vállalja a következményeket, inkább úgy döntenek: megölik.

Az előadás olvasatában Mady története, egy feltámadástörténet, amely a jóság és bűn, alászállás és megváltás, önzés és áldozathozatal fogalmai köré csoportosul. Eltompult, részvétlen korunkban Mady hús-vér, megtapasztalható valósága, élő tanubizonyságaként szolgáljon, az önzetlen szeretetnek, amellyel, ha figyelmesek vagyunk, civil életszféránkban bárhol találkozhatunk, köztereken és átjárókon, autóbuszon és bevásárlóközpontokban, útszéleken és kórházakban, a másikban és önmagunkban.