Színházak
Thália Színház
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2006/2007
- 2004/2005
- 2003/2004
- 1995/1996
Bornemisza PéterTragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából
- AegistuskirályKatkó Ferenc
- Parasitusa király szolgájaMess Attila
- Clitemnestrakirályné asszonyJónás Gabriella
- ElektraAgamemnon király leányaBudanov Márta
- ChrisothemisElektrának húgaG. Erdélyi Hermina
- ChorusvénasszonyGyermán Tibor
- Oresteskirályfi, Elektrának öccseCsernik Árpád
- MesterOrestes oktatójaKorica Miklós
- rendezőSzloboda Tibor
- díszlettervezőÚri Attila
- jelmeztervezőJanovics Erika
- dramaturgKozma András
- mozgásSzloboda Tibor
- zenei szerkesztőMatlári Miklós
Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából
AZ JÁTÉKBA ELÖLJÁRÓ BESZÉD
Nem ok nélkül, tisztelendõ uraim, az ily mulatságot a régi bölcs jámborok gondolták, kit a pogányok is igen gyakoroltak. Mert õk is esmérték Istennek bûn ellen való haragját és az gonoszokon való átkát. Mikor azért az pogány bölcsek látnák embereknek jóra való tunya voltukat és szófogadatlanságukat, ez játékszín alatt õket oktaták, és Istennek haragjából kivonták. Azért most is az keresztények is jó okkal megtartják, mert az mostani keresztények, nemkülönben mint az pogányok, minden gonoszságban telhetetlenek. Senkivel semmit nem gondolnak, prédikáción szunnyadnak, az olvasáson eltunyulnak. Hogy azért jóra gerjesszék, és Istennek rettenetes ostorát a bûn ellen megesmerjék, nemcsak szóval, de ugyan szemlátással vonsszák. Mert mikor az ember az ily játékot nézi, szívében felbuzdul és Isten haragjátul megrötten. Azért ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja jó erkölcsre igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak hatalmas királya és királyné asszonya mely röttenetesen undokságukért fizetnek. Kibõl mind királyok, urak, mind nagyok, kicsinyek tanúságot és nagy példát vehetnek, hogy az Istennek hatalmassága vagyon az bosszúállásra, és végezett napja, mely napnál tovább az gonoszságba förtõzõt nem akarja bocsátani. Noha azért ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de Szent Pál mondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak, ezért ennek is rövideden idvösséges summáját vegye kigyelmetek eszébe, hogy mennél inkább késik az Úristen az büntetéssel, annál inkább nehezebben és keservesebben ostoroz. Kirõl ez játékbeli király és királyné asszony példa leszen.
EGÉSZ JÁTÉKNAK DERÉK SUMMÁJA:
Mikoron Clitemnestra az õ jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten Aegistusszal álnoksággal megölték volna, nagy sok ideig vígan laktak az királyságban, de az király fia, Orestes, kit az nénje, Electra, jámbor oktató Mestertûl bölcsõbeli korában más országba küldött volt, emberkort érvén titkon hazajõve, és atyja halálát mind az kettõn megtorolja.
AZ JÁTÉK UTÁN VALÓ HÁLAADÁS ÉS INTÉS
Tikigyelmeteknek mind fejenként nagy hálákat adunk, hogy ez mi mulatságunkat meg nem útáltátok, de nagy csendességgel meghallgattátok. Azért hiszem, hogy meg is tanulta kigyelmetek ez históriának játékából, hogy az Úristen még az pogányok közt is szerencsébe teszi azokat, kik tökéletes jámborságba élnek, és viszontag, kik az gonoszságba telhetetlenek, azokat harmad- és negyedíziglen megveri. Nekünk azért, kik keresztyéneknek valljuk magunkat, naggyal inkább illik tisztaságban, igazságban és szentségben élnünk. Mert nemcsak ez világi jóban akarunk részesek lenni, de az örökkévaló boldogságban is kévánjuk õfelségével együtt lakoznunk. De jóllehet idvösségnek fondamentomát nem innet, hanem másból kell megtanulnunk, mindazonáltal ez mulatságot is engedje õfelsége, hogy legyen az õ neve dícséretire, és kigyelmeteknek idvességökre. Az Úristen vigye kigyelmeteket haza nagy békességgel. És tartsa meg kigyelmeteket nagy sok esztendeig
AZ JÁTÉKBA ELÖLJÁRÓ BESZÉD
Nem ok nélkül, tisztelendõ uraim, az ily mulatságot a régi bölcs jámborok gondolták, kit a pogányok is igen gyakoroltak. Mert õk is esmérték Istennek bûn ellen való haragját és az gonoszokon való átkát. Mikor azért az pogány bölcsek látnák embereknek jóra való tunya voltukat és szófogadatlanságukat, ez játékszín alatt õket oktaták, és Istennek haragjából kivonták. Azért most is az keresztények is jó okkal megtartják, mert az mostani keresztények, nemkülönben mint az pogányok, minden gonoszságban telhetetlenek. Senkivel semmit nem gondolnak, prédikáción szunnyadnak, az olvasáson eltunyulnak. Hogy azért jóra gerjesszék, és Istennek rettenetes ostorát a bûn ellen megesmerjék, nemcsak szóval, de ugyan szemlátással vonsszák. Mert mikor az ember az ily játékot nézi, szívében felbuzdul és Isten haragjátul megrötten. Azért ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja jó erkölcsre igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak hatalmas királya és királyné asszonya mely röttenetesen undokságukért fizetnek. Kibõl mind királyok, urak, mind nagyok, kicsinyek tanúságot és nagy példát vehetnek, hogy az Istennek hatalmassága vagyon az bosszúállásra, és végezett napja, mely napnál tovább az gonoszságba förtõzõt nem akarja bocsátani. Noha azért ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de Szent Pál mondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak, ezért ennek is rövideden idvösséges summáját vegye kigyelmetek eszébe, hogy mennél inkább késik az Úristen az büntetéssel, annál inkább nehezebben és keservesebben ostoroz. Kirõl ez játékbeli király és királyné asszony példa leszen.
EGÉSZ JÁTÉKNAK DERÉK SUMMÁJA:
Mikoron Clitemnestra az õ jámbor férjét, Agamemnon királyt, ketten Aegistusszal álnoksággal megölték volna, nagy sok ideig vígan laktak az királyságban, de az király fia, Orestes, kit az nénje, Electra, jámbor oktató Mestertûl bölcsõbeli korában más országba küldött volt, emberkort érvén titkon hazajõve, és atyja halálát mind az kettõn megtorolja.
AZ JÁTÉK UTÁN VALÓ HÁLAADÁS ÉS INTÉS
Tikigyelmeteknek mind fejenként nagy hálákat adunk, hogy ez mi mulatságunkat meg nem útáltátok, de nagy csendességgel meghallgattátok. Azért hiszem, hogy meg is tanulta kigyelmetek ez históriának játékából, hogy az Úristen még az pogányok közt is szerencsébe teszi azokat, kik tökéletes jámborságba élnek, és viszontag, kik az gonoszságba telhetetlenek, azokat harmad- és negyedíziglen megveri. Nekünk azért, kik keresztyéneknek valljuk magunkat, naggyal inkább illik tisztaságban, igazságban és szentségben élnünk. Mert nemcsak ez világi jóban akarunk részesek lenni, de az örökkévaló boldogságban is kévánjuk õfelségével együtt lakoznunk. De jóllehet idvösségnek fondamentomát nem innet, hanem másból kell megtanulnunk, mindazonáltal ez mulatságot is engedje õfelsége, hogy legyen az õ neve dícséretire, és kigyelmeteknek idvességökre. Az Úristen vigye kigyelmeteket haza nagy békességgel. És tartsa meg kigyelmeteket nagy sok esztendeig
2004. 11. 26.