„Számomra nincs boldogság pénz nélkül” – mondja egy fiatal, vagyontalan lány az Erdő című drámában. Az ő férjhezmenetelét, boldogságát a hozomány hiánya gátolja. Osztrovszkij alkotása valamennyi szereplőjének hasonló a léthelyzete.

A nőisége indiánnyarát élő földbirtokosnő, Raisza Pavlovna Gurmizsszkaja egyre-másra kótyavetyéli el vagyonát és potom áron vesztegeti erdőbirtokát. Mindezt azért teszi, hogy huszonéves kiszemeltjét, az örökös bukott diákot maga mellett tarthassa. Kegyelemkenyéren tartott unokahúgát szeretné a fiúhoz feleségül adni, hogy így zárhassa ki a lányt az örökségből. De a lány egy olyan ifjúba szerelmes, aki megfelelő hozomány nélkül nem házasodhat. Gurmizsszkajának a frigy létrehozás mellett fejfájást okoz rég nem látott unokaöccsének, egy újabb örökösnek a váratlan felbukkanása is...

Osztrovszkij a 19. század orosz realizmusának igen termékeny drámaírója, aki ugyanakkor a Moszkvai Színésziskola igazgatója is volt. Erdő című komédiája egyike annak a több mint ötven színpadi műnek, amelynek szereplői mindennapi gondokkal küszködő köznapi emberek.

Harsányi Zsolt rendező – Csehov Platonov című drámájának 2012-es színrevitele után – ismét orosz szerző világába kalauzolja nézőit. Ez az előadás ugyanakkor új játékteret és műfajváltást is jelent a rendezőnek: az előző évadban általa színre vitt My Fair Lady című musical továbbra is megtekinthető a Nemzeti Színház nagyszínpadán.