Színházak
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa MiklósTársulat Kisterem
- 2025/2026
 - 2024/2025
 - 2023/2024
 - 2022/2023
 - 2021/2022
 - 2020/2021
 - 2019/2020
 - 2018/2019
 - 2017/2018
 - 2016/2017
 - 2015/2016
 - 2014/2015
 - 2013/2014
 - 2012/2013
 - 2011/2012
 - 2010/2011
 - 2009/2010
 - 2007/2008
 - 2006/2007
 - 2005/2006
 - 2004/2005
 - 2003/2004
 - 2002/2003
 - 2001/2002
 - 1992/1993
 
William ShakespeareRómeó és Júlia
- RómeóMontague fiaBartha László Zsolt
 - JúliaCapuleték lányaGecse Ramóna
 - TybaltCapuletné unokaöccseLászló Csaba
 - Lőrinc barátLászló Csaba
 - PatikáriusLászló Csaba
 - Mercutioa herceg rokona, Rómeó barátjaBányai Kelemen Barna
 - Parisa herceg rokonaBányai Kelemen Barna
 - DajkaJulia dajkájaB. Fülöp Erzsébet
 - CapuletnéTompa Klára
 - Capuleta Capulet család fejeTollas Gábor
 - János barátTollas Gábor
 - Montague-néBerekméri Katus
 - BenvolioMontague unokaöccse, Rómeó barátjaKovács Botond
 - BaltazárRomeo legényeKovács Botond
 - EscalusVerona hercegeMeszesi Oszkár
 - NarrátorMeszesi Oszkár
 - PéterJúlia dajkájának szolgájaGalló Ernő
 - ŐrparancsnokGalló Ernő
 - Ábraháma Montague ház szolgájaBenedek Botond Farkas
 - Gergelya Capulet ház szolgájaBarabási Tivadar
 - ZenészBenedek Botond FarkasBarabási Tivadar
 - ŐrBenedek Botond FarkasBarabási Tivadar
 - Lány hegedűvelRáduly Zsófia
 
- rendezőPorogi Dorka
 - díszlettervezőKupás Anna
 - jelmeztervezőKupás Anna
 - zeneszerzőHorváth Bálint
 - fordítóNádasdy Ádám
 - alap fordításKosztolányi DezsőMészöly Dezső
 
A veronai szerelmesek tragédiája először 1597-ben jelent meg, Shakespeare valószínűleg 1591 és 1595 között írhatta. A történet őse eredetileg egy olasz mese, amelyet Arthur Brooke és William Painter dolgozott át Shakespeare előtt. A Rómeó és Júlia valójában ebből a két változatból inspirálódott és vált világhírű, sokat játszott drámává.
A darab viszonyrendszerét a Montague-k és Capuletek közti, generációkra visszanyúló gyűlölet határozza meg. A két viszálykodó család fiatal sarjai összetalálkoznak a Capuletek bálján és ezzel meg is pecsételik sorsukat: egymás iránti szenvedélyes vonzódásuk gyorsleforgású tragédiába torkollik.
Porogi Dorka rendező az előadásról:
A Rómeó és Júlia olyan mű, amelyet minden generáció újra felfedez magának. Közhely és kísérlet: két kamasz tragikus története a szerelemről – két kamaszé, aki másmilyen, mint az őt körülvevő világ. Milyenek tehát, miben is mások? A korok változnak, a nézőpontok változtathatók, a tragédia: tény. A dráma kérdésfelvetéseit az átváltozás és az azonosság szempontjából olvassa az előadás, játékmódja a Shakespeare-kori színjátszás elemeiből, sajátosságaiból ihletődik, de a kortárs dramaturgia alakítja maivá.
2012. 11. 03.



