-Világgá mentem, visszajönnék- című monodráma szinopszisa:

Budapestről eljutni Marosvásárhelyre repülővel egy óra. Anglián, Ázsián, Dél-Amerikán át, időnként biciklivel, máskor kocsival, vonattal, gyalog, busszal, hajóval, kamionnal, komppal, traktorral, csónakkal, motorral, néha egyedül, de sosem teljesen egyedül, akár öt év is lehet.

Köszönet a SÍN Művészeti Központnak és a DrámaZónának a próbahelyszínekért!

Torner Anna Budapesten született, 1995 decemberében. Középiskolás éveit hátizsákos világjárás követte.

2021 októberétől Marosvásárhelyen él, színművészetet és színháztudományt tanul a Művészeti Egyetemen.

Ez az első kötete.

Purosz Leonidasz kötethez írt ajánlója:

Ha az ember lánya spórolt pénzét összegyűjtve egyirányú repülőjegyet vált Mexikóba, majd onnan is továbbmegy – tovább és egyre csak tovább –, biztos lehet benne, hogy ezer meg ezer kis elbeszélés témájába botlik az úton. Világvégi motelben, kamionban, sátorban és fizetős vécében alszik. Belize-i rasztakunyhóban főzi a banánlevest, pótszülőkre lel Peruban, katonákkal felesel az indiai hegyek között, karanténhostelbe kerül Új-Zélandon. Gyerekekre vigyáz, lángost süt, pultozik, birkát nyír. Életre szóló barátságokat köt. Néha pokolba kívánja a jelenben élést, pokolba önmagát. Mert mit ér ezer kihívás a beteljesült szerelemhez képest? Aztán újra egy kocsi platóján száguld a naplementében. Vagy beköltözik a Dob utcába. És onnan is továbbmegy, egyre csak tovább, míg… Mit jelent pontosan megérkezni?

Torner Anna öt éven át járta a világot. A blogbejegyzéseiből és talán el sem küldött leveleiből született regény – mely egyszerre útirajz és napló – azoknak szól, akik nem szűnő kíváncsisággal keresik a saját útjukat.