Színházak
Vajdasági Tanyaszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
Burány BélaPajzán históriák
- rendezőLénárd Róbert
- jelmeztervezőRutonić Róbert
- dramaturgLénárd Róbert
- fő koordinátorMagyar Attila-Öcsi
- fényPócik József
- hangPócik József
- szervezőGombos Dániel
A „Pajzán históriák“ címen futó projekt Burány Béla néprajzkutató-szociográfus Mé’ piros a gólya csőre? című népmesegyűjteményének szabad adaptációja lesz. Ez a gyűjtés több mint ezer vajdasági népmesét tartalmaz, amelyek mindegyike az erotika és az obszcén témáját bontja ki, egyedülálló betekintést kínálva ezzel a délvidéki erotikus népi képzelet világába.
Az előadás, az alapanyag természetéből kiindulva, fragmentáris dramaturgiát alkalmazva igyekszik majd minél több mesét feldolgozni (hasonlatosan Pier Paolo Pasolini Dekameronjához). A középpontban egy hosszabb mese áll majd, amely keretként szolgál az összes többi elhangzó történethez. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy minél színesebb válogatást kínáljunk a gazdag forrásanyagból.
Az előadás egységét természetesen a mesék egyívású volta adja: minden történet a vajdasági népi kultúra és az erotika kapcsolatáról beszél, óhatatlanul bevonva a biopolitika (Dr. Burány orvosként közismert volt a fehér pestis elleni küzdelméről), a szexualitás és az erotika tudásának archeológiája, a szexuális nevelés kérdéskörét. Ahogy George Bataille írja Erotizmus című munkájának előszavában, egy nép szexuális képzelgései mindig árulkodóan beszélnek arról, mit gondol az adott nép a társadalomban fönnálló viszonyokról és kapcsolatrendszerekről. Tehát az előadás a kollektív szexuális képzelet termékein keresztül világít rá olyan fontos viszonyrendszerekre, mint a nő-férfi, a többség-kisebbség kapcsolat, és nem utolsó sorban a vallással és saját szexualitásával fönnálló viszony.
A mesék témája ugyan obszcén, nyelve azonban a szellemes népi beszéd nyelve, amely kötöttségek nélkül, nyíltan kommunikál a szexualitás kérdéseiről. Ez az előadás a szó legnemesebb értelmében lesz népszínházi: eredőjét a népben találja meg, majd a színházi tapasztalaton átszűrve alapanyagát visszajuttatja a nép köreibe – oda, ahonnan érkezett.
Lénárd Róbert
rendező
2014. 06. 26. Kavilló