Színházak
Zalai Nyári Színházak - Erdei Színpad - Zalaegerszeg
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
Carlo GozziA szarvaskirály
A Zalai Nyári Színházak Kht. és a kecskeméti Katona József Színház közös produkciója
- DeramoSzerendrib királyMakranczi Zalán
- AngelaPantalone lányaGidró Katalin
- Pantalonehelyettes miniszterFlórián Antal
- Dadri első miniszterszerelmes Angelába,/intrikus/Bori Tamás
- ClariceDadri lányaJarábik Klára
- LeandroPantalone fiaSzarvas Attila
- BrighellaRimóczi István
- Smeraldinaa nővérePethő Orsolya
- TruffaldinoSmeraldina szerelmeseSzokolai Péter
- Durandante varázslóBáhner Péter
- Cigolotti piaci krónikásBáhner Péter
- rendezőÁdám Tamás
- díszlettervezőMira János
- jelmeztervezőDőry Virág
- dramaturgMagyar Fruzsina
- irodalmi munkatársGyergyádesz László
- koreográfusSzögi Csaba
- asszisztensFrigyesi Tünde
Deramo, az ifjú és gazdag király feleséget keres, mert az államérdek úgy kívánja. Megtalálja-e azt a hölgyet, akibe szerelmes lehet, ugyanakkor a megtalált nő képes-e érdek nélkül szeretni őt? Tapasztalatai szomorúak: „Mert én, ki annyit próbálkoztam, eddig
igazmondó nőt egyet sem találtam.”
A meseszerű színdarab és az ehhez illő előadásmód ellenére rólunk, van szó, gyarlóságunkról, önhittségünkről, csalódásainkról, két és fél évszázad távolából is. Gozzi (1720-1806)meséknek nevezte színpadi játékait, amelyek sorában – A szarvaskirály mellett – jól ismerjük „A három narancs szerelmese”, a „Turandot”, vagy „Az álnok asszony” történetét. Ezekből a tündérmese-játékokból Prokofjev, Puccini, ill. Wagner írt operát, az utóbbi „Tündérek” címmel az első zeneszínházi művét. Gozzi gróf darabjaiban a képzelet játszik, varázslók tesznek igazságot a vérbő, teljes mértékben evilági figurák harcaiban -, és a nézők remekül szórakoznak.
Carlo Gozzi kortársa volt Goldoninak (1707-1793), akivel valóságos színházi háborút vívott. A 13 évvel fiatalabb Gozzi a commedia dell\'arte konzerválását, velencei kincsként történő megóvását hirdette az újító Goldonival szemben.
Tűnődhetünk a Varázsló szavain: „Itt már nem lesz semmilyen csoda... A varázsláshoz semmi kedvem, elszállt... Ostobának tekintenek engem, hogy annyi mindennel foglalkozom. Az aljasság úgy burjánzik a földön, hogy egymagam nem tudom kiirtani.
Az ember és a lelke – egye meg a fene az egészet!”
igazmondó nőt egyet sem találtam.”
A meseszerű színdarab és az ehhez illő előadásmód ellenére rólunk, van szó, gyarlóságunkról, önhittségünkről, csalódásainkról, két és fél évszázad távolából is. Gozzi (1720-1806)meséknek nevezte színpadi játékait, amelyek sorában – A szarvaskirály mellett – jól ismerjük „A három narancs szerelmese”, a „Turandot”, vagy „Az álnok asszony” történetét. Ezekből a tündérmese-játékokból Prokofjev, Puccini, ill. Wagner írt operát, az utóbbi „Tündérek” címmel az első zeneszínházi művét. Gozzi gróf darabjaiban a képzelet játszik, varázslók tesznek igazságot a vérbő, teljes mértékben evilági figurák harcaiban -, és a nézők remekül szórakoznak.
Carlo Gozzi kortársa volt Goldoninak (1707-1793), akivel valóságos színházi háborút vívott. A 13 évvel fiatalabb Gozzi a commedia dell\'arte konzerválását, velencei kincsként történő megóvását hirdette az újító Goldonival szemben.
Tűnődhetünk a Varázsló szavain: „Itt már nem lesz semmilyen csoda... A varázsláshoz semmi kedvem, elszállt... Ostobának tekintenek engem, hogy annyi mindennel foglalkozom. Az aljasság úgy burjánzik a földön, hogy egymagam nem tudom kiirtani.
Az ember és a lelke – egye meg a fene az egészet!”
2006. 07. 03. Zalaegerszeg Erdei Színpad