Színházak
Zsámbéki Szombatok Nyári Színháza
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
Giovanni BoccaccioSólyompecsenye ( Dekameron )
Pajzán játékok
A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház előadása
fordítóRévai JózsefJékely Zoltán
- PampineaSzűcs Nelli
- EliseKátya Alikina
- DioneoTóth László
- Camelio CalfucciTrill Zsolt
- PamfilioVarga József
- PhilostratoNagy István
- LeocadoKristán Attila
- SzereplőVass MagdolnaOrosz MelindaBéres IldikóRácz József
- rendezőVidnyánszky Attila
- díszlettervezőJelena Bokatirjeva
- jelmeztervezőJelena Bokatirjeva
- fordítóRévai JózsefJékely Zoltán
- szinpadra alkalmaztaVidnyánszky Attila
Boccacio Dekameron című művének történetei elevenednek meg ebben az előadásban.
Bár e históriák és az előadás maga életörömtől és erőtől feszül és nézőinek vidám szórakozást ígér, a darab rendezője Vidnyánszky Attila mégis így foglalja össze, miért játsszák ezeket a vidám történeteket: "Az alapmű szereplői számára menekülés ez a történet a pestisből, a realitás szörnyűségeiből. Számunkra is az, akik ezt az előadást csináljuk. Menekülve egy másik világba, a játékba, a színpadi mesék világába, ahol- hitünk szerint- megőrizhetjük magunkat tisztáknak, hisz ez a túlélés egyetlen lehetősége." - írta a műsorfüzetben 1996-ban a beregszászi színház alapító igazgatója.
Napra pontosan július 2o volt akkor is. Ennek ellenére hideg szélben feszítettük a diszlet vitorláját és közben lemondó szomorúsággal kérdezgettek a színészek- ilyen hidegben lesz-e egyáltalán nézőnk.
Teltház volt és akik eljöttek nem felejtették el többé az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház nevét. A mesterségbeli tudás és a frissesség ereje úgy sugárzott ezekből a kijevi színművészeti főiskolán nem rég végzett fiatal művészekből, hogy már ezen az első találkozáson eldőlt, hogy tartós lesz közöttünk a kapcsolat. Azóta nem múlt úgy el zsámbéki nyár, hogy valamelyik újabb előadásukat ne láttuk volna itt, sőt ebben az évben már második alkalommal közös új bemutatót is létrehoztunk itt. Bár a körülményeink - a beregszászi színházé sem és a zsámbékié sem igen javultak. De tehetségük mellett a rossz körülményeket legyőző és a bajokon túlemelkedő emberi tartásuk ereje erőt adott újra és újra nekünk is a folytatáshoz.
Ezért idézzük most fel jubileumi évadunkban ezt az első közös sikert.
Bár e históriák és az előadás maga életörömtől és erőtől feszül és nézőinek vidám szórakozást ígér, a darab rendezője Vidnyánszky Attila mégis így foglalja össze, miért játsszák ezeket a vidám történeteket: "Az alapmű szereplői számára menekülés ez a történet a pestisből, a realitás szörnyűségeiből. Számunkra is az, akik ezt az előadást csináljuk. Menekülve egy másik világba, a játékba, a színpadi mesék világába, ahol- hitünk szerint- megőrizhetjük magunkat tisztáknak, hisz ez a túlélés egyetlen lehetősége." - írta a műsorfüzetben 1996-ban a beregszászi színház alapító igazgatója.
Napra pontosan július 2o volt akkor is. Ennek ellenére hideg szélben feszítettük a diszlet vitorláját és közben lemondó szomorúsággal kérdezgettek a színészek- ilyen hidegben lesz-e egyáltalán nézőnk.
Teltház volt és akik eljöttek nem felejtették el többé az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház nevét. A mesterségbeli tudás és a frissesség ereje úgy sugárzott ezekből a kijevi színművészeti főiskolán nem rég végzett fiatal művészekből, hogy már ezen az első találkozáson eldőlt, hogy tartós lesz közöttünk a kapcsolat. Azóta nem múlt úgy el zsámbéki nyár, hogy valamelyik újabb előadásukat ne láttuk volna itt, sőt ebben az évben már második alkalommal közös új bemutatót is létrehoztunk itt. Bár a körülményeink - a beregszászi színházé sem és a zsámbékié sem igen javultak. De tehetségük mellett a rossz körülményeket legyőző és a bajokon túlemelkedő emberi tartásuk ereje erőt adott újra és újra nekünk is a folytatáshoz.
Ezért idézzük most fel jubileumi évadunkban ezt az első közös sikert.
1995. 09. 16. 2002.07.20. Zsámbék