Színházak
Zsámbéki Szombatok Nyári Színháza
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
Visky AndrásTanítványok
Debreceni Csokonai Színház előadása
- AndrásFábián Gábor
- AlfeusOttlik Ádám
- BertalanMaday Gábor
- FülöpGaray Nagy Tamás
- JakabRévész BélaKarl József
- JánosRuszina Szabolcs
- MátéKóti Árpád
- PéterBakota Árpád
- SimonKorcsmáros Gábor
- TádéHajdú Péter
- TamásVranyecz Artúr
Világítás LEZÓ ANDRÁS
- rendezőJámbor József
- díszlettervezőTúri Erzsébet
- jelmeztervezőTúri Erzsébet
- dramaturgDuró Győző
- zeneWeber Kristóf
- rendezőasszisztensKarl JózsefRévész Béla
VISKY ANDRÁS 1957-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanár (színházelméleti tanszék), valamint a Magyar Színház dramaturgja. Író.
PONTOSSÁG ÉS REMÉNY
- támpontok Visky András: TANÍTVÁNYOK című drámájának értelmezéséhez -
Ember és Isten viszonya mindig dráma marad. Az ember magasabb támaszt keres, és hiszi a bizonyosság óráiban, hogy talált is, de aztán jönnek másfajta órák, amelyekben nem látszik szükségesnek Isten és a létezés elválasztása egymástól. Van, akinek Isten benne van a létezésében, minden cselekedetében, tehát nem kíván róla külön beszélni. Vele beszél, avagy a lelkiismeretével? Kérleli: ne hagyj el; keserüli: miért hagytál el engem? Isten és ember viszonya, amelyet halandóságunk tesz drámaivá, személyes és szemérmes ügy, nem igazán sok köze van azokhoz, akik hiábavalóan, iparszerűen veszik szájukra a nevét.
A Tanítványokban Visky úgy helyezi egymásra a bibliai időt a jelennel vagy a közel-múlttal, mintha csendben egy óasszír ékírásos tábla, egy umber felirat és egy maya kódex betűit szorítaná egymáshoz. Tudatában van annak, hogy a drámában minden történet: áltörténet, mely az emberiség alapmítoszaira, vagyis többnyire a bibliai történetekre vezethető vissza.
A Tanítványokban ez a parabolikusság olykor komolyan, többnyire viszont játékosan, mondhatni "bohócosan" jelenik meg. Akár Beckettnél, itt is a bohóc minden szereplő, de vigyázat!: elsősorban a Harlekin hamvasi értelmében. Vagyis abban, hogy e bohócok tudása életről, halálról, hatalomról, szerelemről, barátságról, tisztaságról, megváltásról nagymértékben eltér a többiekétől. Ez fontos kulcs lehet a dráma színrevi-teléhez.
Visky tudása is más. Az ő felfogásában bibliai idő és jelen, jövő vagy közelmúlt egy s csak az lehet vértanúvá, aki előbb már tanú volt. Visky "ál-történetén", paraboláján átizzik saját határtapasztalatainak, mondhatni szenvedéstörténetének személyessége és hitelessége. A Tanítványokban Visky mindvégig hű marad önmagához: miközben a folyamatosan átélt bibliai időt a közelmúlt jelenéhez és jövőjéhez szorítja, a legapróbb részletekig vigyáz mondatainak tisztaságára és pontosságára. Hiszen ahogy Tádé mondja: "léteznie kell valamiféle összefüggésnek a pontosság és a remény között."
Tompa Gábor
PONTOSSÁG ÉS REMÉNY
- támpontok Visky András: TANÍTVÁNYOK című drámájának értelmezéséhez -
Ember és Isten viszonya mindig dráma marad. Az ember magasabb támaszt keres, és hiszi a bizonyosság óráiban, hogy talált is, de aztán jönnek másfajta órák, amelyekben nem látszik szükségesnek Isten és a létezés elválasztása egymástól. Van, akinek Isten benne van a létezésében, minden cselekedetében, tehát nem kíván róla külön beszélni. Vele beszél, avagy a lelkiismeretével? Kérleli: ne hagyj el; keserüli: miért hagytál el engem? Isten és ember viszonya, amelyet halandóságunk tesz drámaivá, személyes és szemérmes ügy, nem igazán sok köze van azokhoz, akik hiábavalóan, iparszerűen veszik szájukra a nevét.
A Tanítványokban Visky úgy helyezi egymásra a bibliai időt a jelennel vagy a közel-múlttal, mintha csendben egy óasszír ékírásos tábla, egy umber felirat és egy maya kódex betűit szorítaná egymáshoz. Tudatában van annak, hogy a drámában minden történet: áltörténet, mely az emberiség alapmítoszaira, vagyis többnyire a bibliai történetekre vezethető vissza.
A Tanítványokban ez a parabolikusság olykor komolyan, többnyire viszont játékosan, mondhatni "bohócosan" jelenik meg. Akár Beckettnél, itt is a bohóc minden szereplő, de vigyázat!: elsősorban a Harlekin hamvasi értelmében. Vagyis abban, hogy e bohócok tudása életről, halálról, hatalomról, szerelemről, barátságról, tisztaságról, megváltásról nagymértékben eltér a többiekétől. Ez fontos kulcs lehet a dráma színrevi-teléhez.
Visky tudása is más. Az ő felfogásában bibliai idő és jelen, jövő vagy közelmúlt egy s csak az lehet vértanúvá, aki előbb már tanú volt. Visky "ál-történetén", paraboláján átizzik saját határtapasztalatainak, mondhatni szenvedéstörténetének személyessége és hitelessége. A Tanítványokban Visky mindvégig hű marad önmagához: miközben a folyamatosan átélt bibliai időt a közelmúlt jelenéhez és jövőjéhez szorítja, a legapróbb részletekig vigyáz mondatainak tisztaságára és pontosságára. Hiszen ahogy Tádé mondja: "léteznie kell valamiféle összefüggésnek a pontosság és a remény között."
Tompa Gábor
2001. 06. 30.