Az Abigál előadás szövegváltozatát Somogyi Szilárd, a zenéjét Kocsák Tibor, míg a dalszövegeket Miklós Tibor jegyzi. 

Eszenyi Enikő a 2019-es Lulu rendezését követően második alkalommal dolgozik Kolozsváron. „Szabó Magda Debrecenben a Dóczy Intézetben tanult, ami később a Kossuth Gyakorló Gimnázium lett, ahova engem is felvettek. A debreceni Csokonai Színház akkoriban nagyon sok Szabó Magda művet játszott. Mi láttuk az összeset. Amikor harmadikos voltam meghívták az iskolába Szabó Magdát, így személyesen is találkozhattam vele. Ez a csodálatos írónő nagy hatással volt rám. Amikor pedig leérettségiztünk egy Szabó Magda-írással búcsúztam egykori iskolámtól. A pandémia alatt Töreky Zsuzsa kolleganőmmel, akivel együtt jártunk a Színművészetire sokszor elsétáltunk a Júlia utcába, hogy „beszélgessünk” Magdával. Így sorsszerűnek éreztem a darabválasztást, és nagyon hálás vagyok ezért Tompa Gábornak.”

Szabó Magda 1970-ben írt regénye az Abigél akkor vált igazán nagy sikerré, amikor 1977-ben Zsurzs Éva játékfilm-sorozatot rendezett belőle. A történet 1943-1944-ben, a második világháború viharos éveiben játszódik, amikor egy fiatal lányt, Vitay Georginát az édesapja a Matula leánynevelő intézet falai mögé menekíti. Itt egy teljesen új világ, szigorú szabályok és új iskolatársak várják.

A produkció alkotói szerint az előadás születése során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a folyamatos anyagi nehézségek miatt a koncepció a nyári tervezési szakasz óta többször is átalakult. „Ami eredetileg készült, abból mára gyakorlatilag semmi nem maradt meg – se formájában, se hangulatában. Minden folyamatosan változott, ahogy haladtunk előre. A musical eredetileg forgószínpadra volt írva, nekünk falakkal és vetítésekkel sikerült megoldanunk a színpadi változásokat. Ez a képlékenység végül nagyon felszabadítóvá vált, és szerintem egy rendkívül izgalmas előadás született.” – mondta el Bocskai Gyopár az előadás díszlet- és jelmeztervezője.

A hagyományos opera és a modern színpadi éneklés között kellett megtalálni az egyensúlyt Kolcsár Péter az előadás zenei vezetője szerint: „Itt már nem elég önmagában a hang: a mozgás, a színpadi jelenlét és a látvány egyaránt elengedhetetlen ahhoz, hogy az előadás valóban hasson a közönségre. A próbafolyamat során a társulatnak sikerült olyan integrált színpadi nyelvet kialakítania, amelyben a vokális teljesítmény, a koreográfiai elemek és a vizuális eszközök harmonikus egységet alkotnak. A színpadképben sem a hang, sem a látvány nem szenved hiányt, minden összhangban van. A közönséget egy rendkívül szép, érzékeny és intenzív előadás várja.”

Az előadás rendezője Eszenyi Enikő, Bocskai Gyopár díszlet- és jelmeztervező, Jakab Melinda koreográfus, Kolcsár Péter zenei vezető. Az előadás vizuális tartalmát Lukács Gergely készítette, a vizuális tartalom kivitelezésében Dubován Viktor segített. A fénytervet Groza Romeo, a hangtervet Kiss Dávid, míg az animációt Madarász János jegyzi. Az előadás dramaturgja Vajna Noémi volt. A dramaturg munkatársa Vizi Abigél, a rendezőasszisztens Csengeri Orsolya, az előadásvezető Albert Enikő.

Az előadás főszerepét, Vitay Georginát a társulat legújabb tagja, Kozma Veronika alakítja, további szerepekben, Farkas Loránd, Bogdán Zsolt, Román Eszter, Tőtszegi Zsuzsa, Daradics Hannah, Gedő Zsolt, Vindis Andrea, Györgyjakab Enikő, Marosán Csaba, Kiss Tamás, Kali Andrea, Csutak Réka, Kicsid Gizella, Kántor Melinda, Bíró József, Kardos M. Róbert, Laczó Júlia, Laczkó Vass Róbert és Sinkó Ferenc látható.

Az előadásban közreműködnek Kolozsvár Magyar Gyerekkórusának válogatott tagjai is: Ciotlaus Anna, Etédi Petra, Halász Tünde Bernadett, Tálas Réka Hanako, Harasza Petra, Negrea Eliza, Szabados-Erős Klári, Szabados-Erős Rózsa, Szélyes Villő, Szőllősi Rebeka, Șerban Estella, Tasnádi Zsófia, Zsigmond Fanni. Hozzájuk csatlakozott továbbá: Ambarus Egyed Zsombor, Bíró Gergő, Fejes Gergő, Lőrincz-Szabó Venczel, Molnár Áron, Pozsár Bernát.

Az elődás a Pentaton Koncertügynökség (külön köszönet Tasi Gézának), valamint a Miklós Tibor Családi Képviselet engedélyével jött létre.