Bemutatóval zárja a 2024/2025-ös évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
A darabot Thomas Vinterberg és Mogens Rukov forgatókönyve alapján Bo Hr. Hansen írta színpadra.
A Temesváron született Eugen Jebeleanu pályája már most nagy ívű. 2010-ben Yann Verburgh dramaturggal együtt megalapította a Compania 28 társulatot, 2017-ben pedig részt vett a Cie des Ogres létrehozásában. Színházi és operarendezései rendszeresen szerepelnek a francia és a német színházak repertoárján. A Căpcăuni rendezéséért 2017-ben elnyerte a Théâtre Populaire díját. 2020-ban első nagyjátékfilmjével (Câmp de maci / Poppy Field) a TIFF-Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját és a közönségdíjat.
Munkáiban a politikai és társadalmi elköteleződés kap központi szerepet, előadásai élethelyzeteken és aktuális konfliktusokon keresztül vizsgálják, hogyan viszonyulunk a társadalmi normákhoz. A temesvári magyar színházban Jebeleanu Thomas Vinterberg Oscar-díjas Dogma-filmjének (Festen, 1998) színpadi változatát rendezi. Olyan kérdéseket vizsgál, mint a családon belüli erőszak és az azt övező hallgatás, a kollektív tagadás, a hatalmi hierarchiák, a közösségi felelősség és az összejátszás, az igazság és az illúzió konfliktusa, vagy a nyilvános megszégyenítés.
A Thomas Vinterberg Festen című filmjének forgatókönyve nyomán készült előadás egy ünnepi összejövetelből indul, ahol feltárul egy, az egész családot érintő abúzus- és hallgatástörténetet. Ettől a pillanattól az asztal az emlékezés és a tagadás csataterévé válik, egymásnak feszül az igazság és az azt titkoló társadalmi reflexek sora.
A színház konTEXT-sorozata keretében, a Dogma ’95 című eseményen Jebeleanu hangsúlyozta, hogy számára a Dogma nem szabályrendszer, hanem szemlélet: tartózkodik a néző érzelmeinek közvetlen befolyásolásától, a figyelmet inkább a jelen idejű történésekre fordítja.
„Az előadás a személyes trauma intimitása és a kollektív hallgatás politikai dimenziója között mozog. A Festen nem egy család története, hanem annak a működési formának a lenyomata, amellyel a különböző közösségek – családok, társadalmi közegek, intézmények – védik a saját titkaikat. Az ünnep az a helyzet, ahol ez az összejátszás feltárul, az igazság pedig többé nem hagyható figyelmen kívül.” – vallotta a rendező.
A Festen próbafolyamatában Jebeleanu tudatosan szakított a hagyományos módszerekkel. Nem engedte, hogy a színészek előre megkonstruált pszichológiai konstrukciókkal a fejükben lépjenek színpadra, azt kérte tőlük, hogy a próbák, sőt bizonyos értelemben az előadás során értelmezzék a szituációkat, a kapcsolatokat, a partner reakcióit, hiszen egy váratlan válasz új irányt adhat egy jelenetnek, ahonnan tovább, másképp épülhet az előadás.
Jebeleanu módszere tehát a spontaneitásra és a jelenlét erejére épül: a kimondott és elhallgatott mondatok súlya minden pillanatban új irányba viheti a történetet, a viszonyok pedig a néző előtt, a jelenben formálódnak. Ebben a megközelítésben a játék nem előre kódolt, hanem a reakciókból, a figyelemből születik, így a színészi jelenlét közvetlenebb, nyersebb, és sebezhetőbbé teszi a karaktert.
Az előadás látványvilágáért, a jelmezek és a díszlet megtervezéséért a minimalizmusáról és erős atmoszférateremtő erejéről ismert, kétszeres UNITER-díjas Velica Panduru felel. A neves alkotó konceptuális térmegoldása, a lényeglátó és feszültséggel teli téralakítása, illetve a tűpontosan megtervezett jelmezei erős érzelmi hátteret adnak a produkciónak.
Light designerként a fényvilágért a temesvári kulturális életből jól ismert, a filmes világban is elismert vizuális művész, Sabina Reus felel. A zene a szintén Uniter-díjas Cári Tibor és Andrei Raicu munkája.
Szereposztás
Helge – Kocsárdi Levente; Else – Éder Enikő; Christian – Erdős Bálint; Michael – Jancsó Előd; Mette – Grgic Nikoletta; Helene – Karsai Dóra; Linda – Tóth D. Zsófia; Bent – Molnos András Csaba; Bent felesége – Lőrincz Rita; Pia – Foltányi Edina; Helmut – Aszalos Géza; Bojan – Tóth Dániel; Kim – Hajas Krisztián; Lars – Tar Erik; Gyerekek – Kindle Erik, Tötös Olívia
A Zsámbéki Szombatok Nyári Színháza bemutatta Verebes Ernő: Sardaffass, a hímboszorkány - A lidérc, mint megvilágosodás című darabját Vidnyánszky Attila rendezésében.
A Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválját június 26. és július 4. között rendezték meg, amely idén is a határon túli és az anyaországi magyar színházak legizgalmasabb előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe.
A magánéletben hallatlan kemény és fegyelmezett, a színpadon ezer színe van. Csernus Mariann 94 esztendősen ismét színpadra áll a maga szerkesztette Vizsolyi Bibliával.
A Milf után a Kovács ikrek egy újabb színdarabot írtak őszre, az idei évadban Jurányiban a 9 hónap alatt 18 premier - 6 kiállításmegnyitó - 355 előadás - 30.000 néző volt – és díjeső.
Mi történhet negyven év alatt?
Politikai rendszerváltások, diktátorok felemelkedése és bukása. Egy apró ország történelmi viharai Európa szívében. Harmincöt fesztivál. Több száz társulat, előadás, önkéntes, szervező, alkotó, színművész, előadó.
Bemutatóval zárja a 2024/2025-ös évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Ázsiából és Európa több országából érkeznek színész- és dramaturghallgatók, valamint oktatók Békéscsabára: a közel száz főt megmozgató nemzetközi színházi alkotótábornak idén nyáron a Békéscsabai Jókai Színház ad otthont.
A Zsámbéki Szombatok Nyári Színháza bemutatta Verebes Ernő: Sardaffass, a hímboszorkány - A lidérc, mint megvilágosodás című darabját Vidnyánszky Attila rendezésében.2000. július 14.
címlapjáról ajánljuk
Kisvárdai színházi találkozó
Interjúk
Jókai Szinház