Eugène Ionesco Rinocéroszok című darabjának próbái pénteken délután kezdődtek a Tamási Áron Színház kamaratermében.

Bocsárdi László elmondta, öröm volt számára ez a felkérés, hisz a két színház egy tőről fakad. A nyolcvanas években kísérleti színházi műhelyként indult és vált ismertté a Figura Stúdió, majd az onnan Sepsiszentgyörgyre érkező színészek közreműködésével a Tamási Áron Színház is ugyanezen az úton indult el. „A Figura ébresztett rá arra, hogy a színház az én utam, ott kezdtem el konkrétan színházzal foglalkozni, a Tamási Áron Színház pedig az a hely, ahol kiteljesedett a színházi pályám rendezőként és társulatvezetőként is. És úgy érzem, hogy azóta is megmaradt bennem a keresgélő, kísérletező kedv” – fogalmazott a rendező.

A darabválasztásról elmondta, Eugène Ionesco rendkívül fontos alakja a huszadik századi színháznak, az ő nézetei indították el az 50-es években a román színjátszás re-teatralizálási folyamatát, az irodalmi alapú színháztól való eltávolodását. „Ionesco azt vallotta, hogy az irodalom, a szavak előre csomagolt fogalmak, amelyek nem igazán tudják közvetíteni azt az élményt, amit a színház kínál. A színház olyan formában tudja átadni az érzelmeket, átélhetővé tenni az érzéseket a néző számára, amire a nyelv önmagában nem képes... Ugyanezt gondolom én is, és ezt a fajta színjátszást képviseltem már a Figura alapításakor, de nem foglalkoztam behatóbban Ionesco-val, ezért nem voltam ennek tudatában. Ez csupán egy vágy volt bennem, amikor elkezdtem rendezni, hogy máshogyan épüljön fel a mi színházunk, mint amit addig láttam: nem az irodalom felől, hanem az emberi testből, érzelmekből, gesztusokból” – vallotta Bocsárdi László.

Azt is elmondta, hogy szerinte a Rinocéroszok az egyik legkomplexebb szövege Ionesco-nak, ahol túllép azon az éles drámai formán, ami az életműve első darabjait jellemezte, ebben már megjelennek érzékelhetően emberi karakterek is. A közös előadás szereposztásában hat gyergyószentmiklósi és nyolc sepsiszentgyörgyi színész nevét olvashatjuk, közülük nem hiányozhatnak az egykori figurások sem. A gyergyói társulatából Bartha Boróka, Barti Lehel-András, Faragó Zénó, Moşu Norbert-László, Pascu Tamara és Tamás Boglár vesz részt az új produkcióban, a szentgyörgyi társulatból pedig D. Albu Annamária, Pálffy Tibor, Szakács László, Derzsi Dezső, Göllner Boróka, Kónya-Ütő Bence, Márton Lóránt-László és Pignitzky Gellért.

A tervek szerint tehát rendkívül izgalmas kísérleti munkának néz elébe a két színház, melyből kistermi előadás készül. Az olvasópróbák a Tamási Áron Színház kamaratermében kezdődtek, az első rendelkezőpróbákat Gyergyóban tartják. A díszletek-jelmezek a sepsiszentgyörgyi színház műhelyeiben készülnek. A bemutatókat csak a következő évad elejére tervezik, a gyergyószentmiklósit augusztus legvégére, a sepsiszentgyörgyit szeptemberre.

„Ez az első alkalom, hogy Gyergyóban dolgozom, mióta eljöttem onnan. Éppen harminc éve rendeztem ott utoljára, és érdekes módon a Kasimir és Karoline című előadás is koprodukció volt, közös szereposztással. Gyakorlatilag azzal az előadással valósult meg a Tamási Áron Színház és a Figura Stúdió Színház fúziója” – mesélte még Bocsárdi László rendező a próbakezdés előtt.