Hírek
A ma külföldön élő, egyik legismertebb magyar származású koreográfus és táncos-alkotó, Salamon Eszter munkái gyakran a női szubjektivitásokra, a többgenerációs kapcsolatokra és az emberi viszonyok létezésmódjaira összpontosítanak. A M/OTHERS az anya-lánya kapcsolatot vizsgálja: a cselekvés, érzés és érzékelés modalitásain keresztül egy interszubjektív időt nyit meg, szinguláris teret hozva létre az egybeolvadás nyomaival és állapotaival. A jelen és a múlt összefonódása, a szerepek felcserélődése, a másikban való tükröződés mind a valóság alatt meghúzódó lét szövevényes hálózatát és az individualizmus illúzióját tárják fel.
Salamon Eszter koreográfus, képzőművész és performer, Berlin, Párizs és Budapest között él és dolgozik. Jelenleg az oslói Nemzeti Művészeti Akadémián (KHiO) folytatja doktori tanulmányait. 2019-ben elnyerte az Evens Art Prize-t, valamint a La vie bonne pályázat nyertese, a National Center for Plastic Arts (FR) és az AWARE által meghirdetett „Női művészek, kutatások és kiállítások archívuma” projekt keretében (2020).
Salamon a koreográfiát aktiváló és szervező erőként használja különböző médiumok – kép, hang, zene, szöveg, testi mozgás és akciók – összekapcsolására. Művei változatos formátumokon, esztétikákon, módszertanokon és poétikákon keresztül fejlődnek, miközben a kifejezés eszközeinek széles spektrumát mozgósítják.
2001 óta szóló és nagyobb léptékű műveket alkotott, amelyeket nemzetközi előadóművészeti helyszíneken és múzeumokban mutattak be, többek között: Centre Pompidou Paris (FR), Centre Pompidou Metz (FR), Festival d’Automne (FR), Avignon Festival (FR), Ruhrtriennale (DE), Holland Festival (NL), The Kitchen New York (USA), The Place London (UK), HAU Hebbel-am-Ufer Berlin (DE), Berlin Documentary Forum (DE), PACT Zollverein (D), Kunstenfestivaldesarts (BE), Kaaitheater (BE), Tanzquartier Wien (AT), Kampnagel Hamburg (DE), Steirischer Herbst (AT), Manchester International Festival (UK), Holland Festival (NL), Nanterre-Amandiers (FR), FTA Montreal (CA), Dance Triennale Tokyo (JP), TheatreWorks Singapore (SG), Panorama Festival Rio de Janeiro (BR), Movimiento Sur Valparaíso (CL).
Salamon Eszter gyakran mutatja be munkáit múzeumokban és galériákban többek között : MoMA New York (USA), Museo Reina Sofía, Madrid (ESP), MACBA Museu d'Art Contemporani de Barcelona (ESP), Serralves Foundation, Porto (PT), Akademie der Künste Berlin (DE), mumok, Vienna (AT), Kunstinstituut Melly (formerly known as Witte de With Center for Contemporary Art), Rotterdam (NL), Museo Centro Gaiás, Santiago de Compostela (ESP), Fondation Cartier, Paris (FR), Museum der Moderne Salzburg (AT), Villa Empain - Boghossian Foundation, Brussels (BE), ING Art Center, Brussels (BE), KINDL, Berlin (DE).
“Eszter Salamon 1949” című kiállítását a párizsi Jeu de Paume (F) mutatta be 2014-ben a “Satellite” részeként (kurátor: Nataša Petrešin-Bachelez). Performatív installációja a Study for the Valeska Gert Pavilion (Tanulmány a Valeska Gert Pavilonhoz) szerepelt a 16. Lyoni Kortárs Képzőművészeti Biennálén 2022-ben.
Gyarmati Erzsébet biológia- és testnevelő tanár, táncpedagógus és oktatási szakértő. Ötven évvel ezelőtt kezdett el néptáncot tanítani, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a táncoktatás (néptánc, balett és kortárs tánc) a klasszikus zene mellett a magyar alapfokú művészetoktatás részévé váljon. Tanítványaival megalapította a Százszorszép Táncegyüttest, amely idén ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, és Európa több országában, valamint Törökországban, Izraelben és Kanadában is turnézott. 1993 és 2000 között Gyarmati a Martonvásári Művészeti Iskola alapítója és igazgatója volt.
Időpontok:
május 8. 20.00 (budapesti premier), május 9. 19.00, május 10. 19.00
Helyszín: BTM-Kiscelli Múzeum Templomtér – Ajtónyitás előadások előtt fél órával.
Az esemény része az OFF-Biennále Budapest kollaterális programjának.
Támogatók: Budapesti Történeti Múzeum és a NATIONALES PERFORMANCE NETZ (NPN).
Válogatás az archívumból
-
A Gyulai Várszínház rendezvénysorozatában bemutatták Shakespeare: Ahogy tetszik című darabját Vidnyánszky Attila rendezésében.2009. július 3.
-
Művészek írták
Frankenstein – avagy a modern Prométheusz
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház. Szegő György
-
Centrál Színház
Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia. Tamás Dorka -
Interjúk
Most legyek ebben is rendhagyó?!
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész. Seres Gerda -
Interjúk
Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét. Lovas Ildikó -
Interjúk
Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben. Zsigmond Lilian
-
Interjúk
„Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk. Seres Gerda















