„Az előadás számomra az ellentmondásról szól. Az egész világot jellemző zavarról, ami lényegében az emberben örökösen ott feszülő ellentmondás kitágítása. Mert amit az ösztöneink diktálnak, az ellen a tudatunk folyamatosan dolgozik. A neveltetésünk, a kultúránk, a politika, a média és egész környezetünk arra figyelmeztet, hogy ösztöneinkre hallgatni bűn. De mi van az életösztönnel? Tegyük fel, hogy fuldokolsz, és ahhoz, hogy levegőhöz juss, fel kell áldoznod valamit, ami számodra fontos. Mi lenne az? Te mit tennél meg a túlélésed érdekében?” – teszi fel a kérdéseket Pálffy Tibor, az előadás rendezője, aki a 2019-ben bemutatott Illúziók után most újabb Viripajev-darabbal foglalkozik.

Ivan Viripajev kortárs orosz drámaíró, forgatókönyvíró, filmes és színházi rendező, színész, az orosz Új Dráma mozgalom vezéregyénisége. Groteszk hangvételű színpadi műveit több európai nyelvre is lefordították, és sikerrel játsszák szerte a világon.

Első, nagy sikerű, egész művészeti mozgalommá növő drámája az Oxigén, amely húszéves évfordulóját ünnepli idén. A szerző ugyanis egy évvel azután írta, hogy egy pilóta úgy döntött, repülőgépét az ikertornyokba vezeti. Csakhogy végső soron – hangzik el az előadásban – annak a pilótának és a hatalmas robbanást követő füstben fuldokló tűzoltónak ugyanaz a célja. Az egyik is, a másik is az oxigént keresi a tüdejével. Csak amíg az egyik a füsttől fuldoklik, a másik a világot irányító igazságtalanságtól.

Ebbe az igazságtalansággal átitatott, olykor valóban fullasztó levegőbe születtünk bele. Ebben nőttünk fel. És ebben dolgozunk most is, amikor létrehozzuk ezt az előadást, amely „számomra egyfajta felmentés a bűneink alól. Mert azért, hogy levegőt kapjunk, néha igenis áthágunk bizonyos szabályokat. Az Oxigén pedig azt a választ adja erre, hogy ez így van rendben, hogy a bűn elkövetése elkerülhetetlen” – mondja Korodi Janka, aki ezúttal nemcsak színészként, hanem vj-ként is bemutatkozik Kónya-Ütő Bence társaságában, aki amellett, hogy színész, egész előadás ideje alatt saját zenéjével tölti meg közös levegőnket.

Szóval az Oxigén egy koncert. És mi azt keressük, hogy mitől színház is. Vajon tudunk-e szabadon lélegezni az ősi törvények mentén ebben a zavaros, kettészakított világban?

Ivan Viripajev: Oxigén; Tamási Áron Színház.
Szereplő: Korodi Janka és Kónya-Ütő Bence.
Rendező: Pálffy Tibor; dramaturg: Deák Katalin; zenei vezető: Kónya-Ütő Bence; látvány: Rancz András; ügyelő: Veress Zsóka; súgó: Dobra Mária Magdolna