Rangos magyarországi fesztiválon szerepel az Interaktív
A Magyarország egyik legnagyobb színházi eseményének számító fesztiválon idén is a kortárs magyar drámát ünneplik. A közönség csütörtökön 19 óra 30 perctől láthatja a Lendvai Zoltán által rendezett Interaktív című előadást, a Csokonai Fórum Latinovits Zoltán termében.
Az idei Deszka Fesztivál május 9. és 18. között zajlik, és nyolc helyszínen harmincegy előadást láthatnak az érdeklődők, a programot emellett zenei rendezvények, filmvetítések és beszélgetések is színesítik. A rendezvényre a határon túli színházak közül a szatmári színház mellett a kolozsvári, sepsiszentgyörgyi és szabadkai magyar színházak társulatai kaptak meghívást.
Varga Lóránt magyarországi drámaíró darabjának premierje ősbemutató is volt egyben, hiszen Lendvai Zoltán rendező munkája nyomán Szatmáron került először színpadra a rendkívül izgalmas, napjaink problémáit boncolgató darab.
Társulatunk visszatérő vendége a kortárs magyar drámák színreviteleit felsorakoztató debreceni seregszemlének: 2013-ban a Tasnádi testvérek (Tasnádi István és Tasnádi Csaba) által jegyzett Világjobbítókkal, 2016-ban a szintén Lendvai Zoltán által rendezett Spiró György Helló, doktor Mengele! című előadással, 2017-ben pedig a Visky András által írt és rendezett Pornó - Feleségem története produkcióval szerepeltünk a fesztivál műsorában.
„Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? Törvényszerűen a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról beszélgetnek, mintha soha nem lett volna más téma a világegyetemben. Nincs ez másképpen azzal az öt tanárral sem, akik egy külföldi útra kísérik el az iskola kórusát. A gyerekek már a szobáikban, a tanárok összegyűlnek egy kis baráti csevegésre – csak semmi formalitás, mi, felnőttek barátok között vagyunk.
De mi történik akkor, ha az egyik tanárnak konkrét terve van ezzel az estével? Eléri-e a célját, és ha eléri, akkor annak mindenki örülni fog? Ahogy telik az idő és válik könnyedebbé a hangulat, úgy bomlanak ki a vélemények egyre erőteljesebben a nevelésről, a szigorról, arról, hogy az engedékenység segíti-e előre a diákokat, és így az a következő generációt, vagy kell a szigor, a fegyelem, sőt, akár az erőszak. És persze, hogy hol van az a vonal, amit meg kell húzni, ami mögé már nem szabad belépni?
Az idő telik, a vélemények, szenvedélyek egyre nyíltabbak lesznek, és a téma már nem egy általános iskolát érint, hanem egy sokkal nagyobb léptékű intézmény irányításának kérdését feszegeti, mely kérdésben végsősoron mindenkinek döntenie kell, a tanároknak, de a nézőknek is egyaránt” – olvasható az előadás szinopszisában.
Az előadásban színpadra lép Nagy Csongor Zsolt, Bogár Barbara, Rappert-Vencz Stella, Varga Sándor és Méhes Kati. A produkció díszlettervezője Fornvald Gréti, jelmeztervezője pedig Szabó Anna. Az előadás létrehozásában ügyelőként és súgóként Varga Katalin dolgozott.
A Yorick-Stúdióban Marosvásárhelyen bemutatták Tasnádi István: Paravarieté című előadását Sebestyén Aba rendezésében. A felvételek a Kisvárdai előadáson készültek.
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon.
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.