A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Neil Simon közismert és közkedvelt vígjátékát, a Mezítláb a parkban című produkciót mutatta be december 5-én.
December 5-én, 19 órai kezdettel mutatta be a Harag György Társulat újabb nagyszínpadi produkcióját: a Mezítláb a parkban című előadást, Lendvai Zoltán rendezésében. Több szempontból is különleges az új premier: elsősorban azért, mert ezzel tért vissza a szatmári színpadra, immár a társulat örökös tagjaként, Lőrincz Ágnes, aki húsz éven át volt a társulat megbecsült és szeretett színésznője, fél évtizeden át pedig (2001 és 2006 között) művészeti igazgatóként vezette is a társulatot. Az ő igazgatósága ideje alatt rendezett először Szatmáron Lendvai Zoltán, aki azóta már visszajáró vendége, szinte házi rendezője a Harag György Társulatnak. Legutóbb A miniszter félrelép című vígjátékot láthatta tőle a szatmári közönség, amit szilveszterkor is játszott a társulat, de az ő nevéhez kötődik több ősbemutató megrendezése és a társulat első FNT-meghívása is. Számos nagysikerű vígjáték kötődik a nevéhez, amelyeket óévbúcsúztató produkciókként is műsorra tűz a társulat - a Mezítláb a parkban is ezek sorába illeszkedik: műsorra tűzik december 30-án és 31-én is.
„Fontos pillanat ez a társulatunk életében, hiszen visszatér hozzánk általa a szatmári közönség régi nagy kedvence, Lőrincz Ágnes. Az külön öröm számomra, hogy immár örökös tagként teszi ezt, hiszen ő valóban, mélyen hozzánk tartozik. Sokakhoz, egész generációkhoz hasonlóan én magam is az ő művészetén nőttem fel, számos felejthetetlen alakítását hordozom az emlékeimben a mai napig. 35 éve tartó színészi karrierjéből, azt hiszem, még mindig a szatmári két évtized a legmeghatározóbb időszak, ezért a visszatérésének szimbolikus értéke van számunkra.” – mondja Bessenyei Gedő István társulatigazgató, aki a társulat hetvenedik, ünnepi évadában avatta a társulat örökös tagjává a művésznőt.
Az előadás rendezője, Lendvai Zoltán elmondása szerint a szatmári közönség ezúttal nem egy harsány bohózatra számíthat, hanem egy olyan vígjátékra, amiben rengeteg emberség, érzelem és humor van, a közönség pedig magára is ismerhet, a házasságuk első heteire-hónapjaiban közös útjukat kereső fiatalok történetéből. „Mert ahogy meg kell tanulni együtt élni a másikkal, az valószínűleg a legtöbb nézőnek megvan. A szerző pedig annyi humorral fűszerezi meg a cselekményt, hogy miközben nevetünk a látottakon, mély emberi érzések kerülnek felszínre” – mondja a rendező.
Az ellentétek vonzzák egymást. De vajon elég ez a vonzalom ahhoz, hogy két ember, az élet hétköznapi problémái között is boldog tudjon maradni? Meg lehet őrizni a szerelem eufóriáját a házasságban? Ha igen, meddig, és mi kell hozzá? Az a fontos, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz vagy hogy megpróbáljunk alkalmazkodni a másikhoz? Mit tegyünk, ha jönnek a konfliktusok? Bele kell-e törődni, hogy az életünk esetleg nem pont olyan, ahogyan azt megálmodtuk? A változás rossz, vagy jót is jelenthet?
Csupa olyan kérdés melyekkel előbb-utóbb mindannyiunknak szembesülnünk kell.Talán ezért is van, hogy Neil Simon mélyen emberi, sziporkázóan szellemes vígjátéka a világ minden táján közönségsiker, meghódítva a világ nagy színpadjait, a Broadway-tól, a Westend-ig. Sikerszériája az ősbemutató óta töretlen. A darabból 1967-ben film is készül, Robert Redford, Jane Fonda, Charles Boyer, és Mildred Natwick főszereplésével.
Az előadás szereplői: Erdei Máté, Budizsa Evelyn, Rappert-Vencz Gábor, Lőrincz Ágnes, Varga Sándor és Haiduc Denis Máté. A produkció díszlettervezője Fornvald Gréti, Jelmeztervezője Szabó Anna volt. Az előadás ügyelője Szabó Ritta, súgója Varga Kati, világosítója Fleisz Patrik, hangosítója pedig Botos Gergő.
Válogatás az archívumból
Szatmárnémetiben az Interetnikai Színházi Fesztivál rendezvénysorozatában a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatta Lewis Carroll: Alice Csodaországban című előadását Zsótér Sándor rendezésében.
Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia.
„A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész.
meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét.
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.