Hírek
A szlovén rendező első alkalommal dolgozott együtt a kolozsvári társulattal. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Visky András, a színház művészeti aligazgatója elmondta, hogy furcsa aktualitása van a Schiller szövegének, amiben két nő a férfiak világában azzal a kérdéssel szembesül, hogy megőrizhetik-e önmagunkat: „Ez mindannyiunknak egy fontos kérdés, hiszen túlpolitizált társadalmakban élünk, önmagunk elvesztésének a napi tapasztalata, hogy lehetetlen nem bemocskolódnunk.”
Diego de Brea, az előadás rendezője a darabválasztás kapcsán elmondta, hogy azért érdekelte nagyon a dráma, mert a nőket állítja középpontba. Továbbá így fogalmazott: „Nagyon sokat foglalkozunk a politikai környezettel, de minden politikai történet mögött egy nagyon intim dráma áll, a politika valójában egy plakát, amit eladnak nekünk, de a valós történet mindig a színfalak mögött történik. Az, amit mi látunk és politikaként érzékelünk, az már valaminek a következménye. A mű valójában egy koholt politikai per, amit nagyon jól ismerünk a mai időkből is, és ez a szöveg arról beszél, hogy az autokratikus, rendszerek, ha nem találnak külső ellenséget, akkor létrehozzák azt. Elképzelésünk szerint ez egy rendkívül személyes dráma, hiszen valójában egy saját családtagot ítélnek el. Mekkora fenyegetettség lehet az, hogy képes vagy a saját véred kivégzésére. A szöveg rendkívül klasszikus, abban az értelemben, hogy életünk leglényegesebb témáival foglalkozik: a hittel, a háborúval és a szerelemmel.
Hogy mennyire fókuszál az előadás a politikára, a rendező így fogalmazott: „Az, ami csodálattal tölt el, mindig hordoz magában egyfajta félelmet is. Ez az, amit érzünk. A Mona Lisának is mindig két pólusa van, és ennek a csodálatnak mindig vannak tragikus vonásai. Imádjuk, csodáljuk, de egyúttal félünk tőle. Ezt az érzést szeretném elérni a színpadon, amikor kis emberekké válunk, engedünk a negatív ambícióinkból, átgondoljuk a saját a törékenységünket és minden mást. Engem csak az ember érdekel. Nagy E-vel. Stuart Mária egyike ezeknek a típusú alakoknak. Ilyen embereket keresünk az életben. Hol vannak? Kérdezem én. Ezek az eladhatatlan, megvesztegethetetlen lelkek? Talán a mi színpadunkon.”
Diego de Brea arról is vallott, hogy Schiller drámája nem csupán egy klasszikus mű, amely olyan civilizációs problémákat nyit meg, amelyek ugyanolyan aktuálisak ma is, mint akkor, de egyben romantikus szöveg is: „A szív nagyon sok mindent képes megalkotni és semmi nem tudja megállítani, különösen akkor, ha képesek vagyunk kikapcsolni az agyunkat. Ma már nem számít, hogy szeretünk-e, hogy van-e szívünk, hogy törékenyek vagyunk, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy sírunk, hogy megnyílunk, hogy beismerjük, hogy összetörtünk, hogy hibáztunk. Az ilyen érzelmek már nem minőségi tényezők a mai társadalomban. Az az én kérdésem, hogy milyen világban élünk, és szeretném, ha lehullanának ezek a maszkok. Az életben az álarcok viselése lehetséges, de a színpadon nem.”
Az előadás rendezője és díszlettervezője Diego de Brea, a produkció létrehozásában közreműködött továbbá Gyarmati Kata dramaturg, Bocskai Gyopár jelmeztervező. A fénytervet Groza Romeo, a videótervet pedig Buksa Péter jegyzi. Az előadás rendező asszisztense Viola Andrea, Stuart Mária szerepét Imre Éva alakítja, a további szerepekben Tőtszegi Zsuzsa, Szűcs Ervin, Viola Gábor, Bács Miklós, Bíró József és Bodolai Balázs látható.
Válogatás az archívumból
-
Gyulán a Várszínházban a Shakespeare Fesztivál rendezvénysorozatában bemutatták William Shakespeare: Hamlet című darabját Bocsárdi László rendezésében. Az előadás a Gyulai Várszínház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös produkciója.2013. július 4.
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda
-
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra















