Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Hírek

Stuart Mária bemutatója a kolozsvári színházban

„Engem csak az Ember érdekel!”

2024. április 3.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban április 6-án a színház nagytermében mutatja be Friedrich Schiller Stuart Mária című tragédiáját Diego de Brea rendezésében

A szlovén rendező első alkalommal dolgozott együtt a kolozsvári társulattal. A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Visky András, a színház művészeti aligazgatója elmondta, hogy furcsa aktualitása van a Schiller szövegének, amiben két nő a férfiak világában azzal a kérdéssel szembesül, hogy megőrizhetik-e önmagunkat: „Ez mindannyiunknak egy fontos kérdés, hiszen túlpolitizált társadalmakban élünk, önmagunk elvesztésének a napi tapasztalata, hogy lehetetlen nem bemocskolódnunk.”

Diego de Brea, az előadás rendezője a darabválasztás kapcsán elmondta, hogy azért érdekelte nagyon a dráma, mert a nőket állítja középpontba. Továbbá így fogalmazott: „Nagyon sokat foglalkozunk a politikai környezettel, de minden politikai történet mögött egy nagyon intim dráma áll, a politika valójában egy plakát, amit eladnak nekünk, de a valós történet mindig a színfalak mögött történik. Az, amit mi látunk és politikaként érzékelünk, az már valaminek a következménye. A mű valójában egy koholt politikai per, amit nagyon jól ismerünk a mai időkből is, és ez a szöveg arról beszél, hogy az autokratikus, rendszerek, ha nem találnak külső ellenséget, akkor létrehozzák azt. Elképzelésünk szerint ez egy rendkívül személyes dráma, hiszen valójában egy saját családtagot ítélnek el. Mekkora fenyegetettség lehet az, hogy képes vagy a saját véred kivégzésére. A szöveg rendkívül klasszikus, abban az értelemben, hogy életünk leglényegesebb témáival foglalkozik: a hittel, a háborúval és a szerelemmel.

Hogy mennyire fókuszál az előadás a politikára, a rendező így fogalmazott: „Az, ami csodálattal tölt el, mindig hordoz magában egyfajta félelmet is. Ez az, amit érzünk. A Mona Lisának is mindig két pólusa van, és ennek a csodálatnak mindig vannak tragikus vonásai. Imádjuk, csodáljuk, de egyúttal félünk tőle. Ezt az érzést szeretném elérni a színpadon, amikor kis emberekké válunk, engedünk a negatív ambícióinkból, átgondoljuk a saját a törékenységünket és minden mást. Engem csak az ember érdekel. Nagy E-vel. Stuart Mária egyike ezeknek a típusú alakoknak. Ilyen embereket keresünk az életben. Hol vannak? Kérdezem én. Ezek az eladhatatlan, megvesztegethetetlen lelkek? Talán a mi színpadunkon.”

Diego de Brea arról is vallott, hogy Schiller drámája nem csupán egy klasszikus mű, amely olyan civilizációs problémákat nyit meg, amelyek ugyanolyan aktuálisak ma is, mint akkor, de egyben romantikus szöveg is: „A szív nagyon sok mindent képes megalkotni és semmi nem tudja megállítani, különösen akkor, ha képesek vagyunk kikapcsolni az agyunkat. Ma már nem számít, hogy szeretünk-e, hogy van-e szívünk, hogy törékenyek vagyunk, hogy tehetetlenek vagyunk, hogy sírunk, hogy megnyílunk, hogy beismerjük, hogy összetörtünk, hogy hibáztunk. Az ilyen érzelmek már nem minőségi tényezők a mai társadalomban. Az az én kérdésem, hogy milyen világban élünk, és szeretném, ha lehullanának ezek a maszkok. Az életben az álarcok viselése lehetséges, de a színpadon nem.”

Imre Éva, az előadás címszereplője, elmondta, hogy „Számomra nagyon megható, hogy létezik olyan ember, aki az utolsó leheletéig küzd. A sport kiváló példája ennek, ahol egy sportoló, annak ellenére, hogy számtalan fizikai és lelki megpróbáltatáson megy keresztül, újra és újra felveszi a bokszkesztyűt. Engem különösen az foglalkoztat, hogy mit jelent ez a hit, mert hitnek kell lennie benne.”

Az előadás rendezője és díszlettervezője Diego de Brea, a produkció létrehozásában közreműködött továbbá Gyarmati Kata dramaturg, Bocskai Gyopár jelmeztervező. A fénytervet Groza Romeo, a videótervet pedig Buksa Péter jegyzi. Az előadás rendező asszisztense Viola Andrea, Stuart Mária szerepét Imre Éva alakítja, a további szerepekben Tőtszegi Zsuzsa, Szűcs Ervin, Viola Gábor, Bács Miklós, Bíró József és Bodolai Balázs látható.

Kolozsvári színház

Válogatás az archívumból

  • A szabin nők elrablása
    A szabin nők elrablása
    A szabin nők elrablása
    A szabin nők elrablása
    A Komáromi Jókai Színházban bemutatták Paul Schönthan - Franz Schönthan - Szenes Iván - Horváth Jenő: A szabin nők elrablása című bohózatát Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében.
    2005. április 21.
    Komáromi Jókai Színház
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Művészek írták

    Frankenstein – avagy a modern Prométheusz

    Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
    Szegő György
  • Centrál Színház

    Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon

    Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia.
    Tamás Dorka
  • Interjúk

    Most legyek ebben is rendhagyó?!

    „A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…

    meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét.
    Lovas Ildikó
  • Interjúk

    Nem szeretni kell egymást, hanem végszót kell adni a másiknak ...

    Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
    Zsigmond Lilian
  • Interjúk

    „Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”

    „Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
    Seres Gerda
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu