Többnapos, felemelő hangulatú rendezvénnyel ünnepelt a 70 éves Harag György Társulat
Április 10 és 15 között szervezett miniévadot és ünnepi hétvégét a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, alapításának 70. évfordulója alkalmából.
A többnapos rendezvény bővelkedett eseményekben, a tudományos konferenciától az ünnepi gáláig és az utóbbi időszak népszerű előadásainak a lejátszása is belefért a programba. A helyi, nagy számú közönség mellett pedig egykori tagok, és az országból, sőt, külföldről érkező kritikusok is tiszteletüket tették az eseményen.
Az Iparosotthonban az első napon nyílt képzőművészeti kiállítás A színház arcai címmel, melyen színészeket, színházi dolgozókat megörökítő alkotásokat láthatott a közönség. Mint az ünnepi nyitóbeszédében Kereskényi Gábor polgármester fogalmazott: „Fontos mérföldkő a 70. évforduló a társulat életében, de a szatmári magyar hivatásos színjátszás 234 éves történetében is meghatározó korszak”
Filmvetítéseken Czintos Józsefről, Harag Györgyről és Méhes Katiról láthattak portréfilmet az érdeklődők és a társulat levetítette azt a 2020-as színházi előadást is, amelynek a bemutatóját és lejátszását a koronavírus-járvány hiúsította meg – Az ügynök halála volt egyébként Czintos József, a társulat egykori igazgatójának és örökös tagjának az utolsó szerepe is.
A Szatmárnémetibe érkező egykori tagok reprezentatív merítést láthattak az utóbbi időszak előadásaiból: az Ács Alajos Stúdióban A kripli, az „…és elmúlok én, ki megtörténtem…” Ács Alajos emlékest, a Káosz és az Interaktív volt műsoron. Nagyszínpadon A mizantróp, avagy a kirakat rendezés alatt, az Amphiotryon, a My Fair Lady és a Hegedűs a háztetőn című produkciókat láthatta a közönség.
A Szatmárnémeti Északi Színház körfolyosóin kiállítás is nyílt, az alapítástól a rendszerváltásig készült előadások fotóiból, az előtérben pedig újabb előadások fotóit láthatta a nagyérdemű. A lépcsők mellé is kiállítás került: plakátokból, felidézve a szatmári magyar színjátszás több mint két évszázados múltját – egészen napjainkig.
„Hiszem, hogy színházalapítóink nem hiába küzdöttek azért, hogy létrejöjjön ez a társulat – aztán pedig azért, hogy Szatmárra költözhessen és ennek a csodálatos közönségnek a szolgálatába szegődjön. Hogy nem hiába volt Csíky András csöndesen tüntető lemondása. Ács Alajos méltósággal viselt igazgatói mártíromsága (amikor egy színházalapítót áldoztak fel a politikai érdek oltárán, egy évtizednyi kitartó munka után), Parászka Miklós makacs és mégis kiváló diplomatizmussal végzett munkája. A színészek küzdelme, amikor az öltözői mosdótálakban megfagyott a víz, amikor áramszünetek szakították meg az előadásaikat, amikor megfigyelték, jelentették és feljelentették, amikor fenyegették őket! A zenészé, akit a titkosrendőrség pincéjében kínoztak, de Ács Alajos közbenjárásával kiléphetett lejátszani az aznapi előadást. A Gyöngyösi Gáboré, akit száműztek a Kós Károly szelleme melletti kiállása miatt, a Szélyes Ferencé, aki tüntetően vissza merte adni párttagkönyvét egy totális diktatúrában, amikor betiltották az Egy lócsiszár virágvasárnapját. A sort hosszan, nagyon hosszan tudnám folytatni” – ezt már az ünnepi program keretében tartott ünnepi gála keretében mondta el Bessenyei Gedő István társulatigazgató.
A gálaműsorban felléptek a társulat egykori és jelenlegi tagjai, önkéntesei, táncosai, és ezen a gálán nevezték meg a társulat művészeti tanácsa által megszavazott örökös tagokat is: Lőrincz Ágnest, Manfrédi Annamáriát, Kilyén Lászlót, Gabriela Tănasét, ifj. Diószeghy Ivánt, Miklós Tamarát, Fornwald Lászlót, Lőricz Erikát, Török Józsefet és Zákány Mihályt.
A gálát gyertyagyújtás követte: a színházépület előtt, az elhunyt tagok fotóinál gyertyát gyűjtve emlékeztek az égi társulathoz szerződöttekre a jelenlegi és egykori társulati tagok. Szintén az emlékezés jegyében keresték fel a résztvevők az elhunyt kollégák sírjait is az alkalomra érkezők.
A 70 éves évfordulós programban lépett színpadra a Brighella Bábtagozat a Világgá mentem, majd jövök című Ende-mesével, illetve a programsorozat része volt a magyar költészet napja alkalmából szervezett versmondás több mint ezer diák részvételével, illetve a Költészetünk Ünnepe program a Red Hat Yardban. Itt egyebek mellett a költészethez kapcsolódó gasztronómiai fogások, slam poetry és KAF-megemlékezés is várta a résztvevőket.
És Kovács András Ferencre emlékeztek a Transylvanian Bú Boys zenekar koncertjével is. A Jack Cole dalaiból című lírai koncerten a szatmárnémeti születésű, Kossuth-díjas költőre, szülei révén a „társulat gyermekének” megzenésített verseit hallhatta a közönség.
A Harag György Táűrsulat 70 éves történetébe engedett kicsit másfajta betekintést A Harag György Társulat Történetei címet viselő tudományos koncerencia, amelyen Bessenyei Gedő István, Ungvári Zrínyi Ildikó, Adorjáni Panna, Böjthe Alex, Bekő-Fóri Zenkő, Albert Mária és János Szabolcs tartott előadást.
Válogatás az archívumból
A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház bemutatta Szedjetek szét című előadást Tolnai Ottó, Sziveri János, Koncz István és Domonkos István műveinek felhasználásával, rendező Mezei Kinga.
„Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
Az ország Dinijeként ismeri mindenki Ujlaki Dénest, a hazai színművészet egyik legkiemelkedőbb alakját, aki sosem kételkedett benne, hogy színész akar lenni, és mindig őszinte maradt – a színpadon éppúgy, mint az életben.
...mondja Lábán Kati, az RS9 Színház igazgatója, miközben bejárom az utcáról kicsinek tűnő színházat, csak a mélybe vezető meredek lépcső ijesztő kissé, de belül nem várt izgalmas terekkel rendelkezik és műsora, ha lehet, még meglepőbb.
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.