dráma

 

Miképpen védelmezik a drámaírót drámáinak hősei?



Németh László a dráma nyitójelenetében különös halálvágyról beszél, ám a záró jelenetben már derűlátó, s vidáman tervezget: – „Új könyvbe kezdhetek? A befejezés reményével?”

 

Mi történik közben?

Ezen a különös, lázas, víziókkal teli éjszakán heten indulnak el megmenteni Németh Lászlót, mind saját történelmi drámáinak hősei.

 

Csodákról beszélnek… A magyar történelem nagy, reménytelibb jövőt sugárzó rejtélyeiről  VII. Gergely pápa tolmácsolásában hallunk. „Ó, Istenem! Az lenne jó, ha a mai magyarok is megtudhatnák, kik voltak a régi magyarok! Legalább az elgondolkoztathatná őket, hogy én magam mindig egy nagyon régi civilizációt tanulmányoztam, amikor a magyar múlttal foglalkoztam… A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt népcsoport, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti jelentős civilizáció nyelvét… A magyar nyelv csodája ezzel függ össze. Egy fejlett civilizáció hivatalos nyelve volt…” Majd szomorúan fűzi hozzá, nem véletlen, hogy a mai magyarok ezt nem értik. „Hogy is érthetnék? A magyar múltat a magyaroktól elvették!”

Széchenyi István elsősorban azt kéri számon, miképpen hihette el az író, hogy ő valóban öngyilkosságot követett el. „Döbling a győzelemre álló magyar ellenállás főhadiszállása volt, és én voltam ott a parancsnok! Hallott már olyat, hogy egy győztes parancsnok önkezével véget vetett életének?!” De azért természetesen ennél is sokkal jobban érdekli az 1834. évi híres jóslata Trianonról… Ő bizony már akkor megjövendölte, hogy ott Istenre emelt fegyverrel fognak a magyar nemzetre sújtani, de  ettől nem vált borúlátóvá, hisz tudta azt is, hogy akit Istenre emelt fegyverrel próbálnak megsemmisíteni, az nemcsak hogy nem semmisül meg, de megsemmisíthetetlenné válik.

A hét látogatónak az a legfontosabb törekvése – hisz a tét mégiscsak az, hogy „vendéglátójuk” legyőzze a fortélyos halálvágyat –, hogy bebizonyítsák, soha senkinek nem voltak még olyan igazságtalanok az önvádjai, mint amilyenekkel Németh László önmagát ostorozza. Németh László a hősei által teremtett varázslat jótékony hatása alól – szerencsére! – nem tudja kivonni magát. Bízunk abban, hogy az előadás nézői ugyanannak a varázslatnak a hatása alá kerülnek, amely a borúlátó Németh Lászlót derűlátóvá alakítja.

 

Rendező: Beke Sándor

 

Játékidő: kb. 2 óra 30 perc (1 szünettel)