„Zuhanunk, zuhanunk, Szentatyám!” – írta az ifjú II. Lajos király egyik utolsó levelében a pápának. Nem írhatta volna szebben, igazabban. Az ő királysága tíz esztendeje nem volt más, mint egyetlen zuhanás.
Eladó volt már minden. Eladó és ellopható. Magyarország a Mohácsot megelőző tíz évben veszett el igazán. Mohács már csak a ráadás volt.
Háy Gyula drámája pontos és realisztikus pannóját festi meg ennek a kornak; az elszegényedett, már csak Jézus segítségében reménykedő királynak, a gyermektelen királynénak, a csak saját politikai sikerükkel foglalkozó Habsburg monarchiával, és a haszonszerzéssel, birtoklásvággyal eltelt magyar főurakkal, nemzetes asszonyokkal. A magyar történelem egy kivételes pillanatát élhetjük át, - van mit tanulnunk belőle…

Csiszár Imre, rendező