Színházak
Erkel Színház
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2006/2007
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1990/1991
- 1986/1987
Giuseppe VerdiRigoletto
Opera három felvonásban, olasz nyelven
A szöveget Francesco Maria Piave írta. Blum Tamás műfordításának felhasználásával a magyar nyelvű feliratokat Romhányi Ágnes készítette
- Mantuai hercegKovácsházi IstvánFekete Attila
- Rigolettoudvari bolondFokanov AnatolijSólyom-Nagy SándorGurbán János
- GildaRigoletto lányaKertesi IngridBazsinka ZsuzsannaPéter Cecília
- SparafucilebérgyilkosSzvétek LászlóCserhalmi Ferenc
- MaddalénaSparafucile testvéreGál ErikaSzolnoki Apollónia
- Monterone grófjaBerczelly IstvánÖtvös Csaba
- Marulloegy nemesAmbrus ÁkosKovács PálMiller Lajos
- Borsa MatteoudvaroncKiss PéterLaczó András
- Ceprano grófAirizer CsabaClementis Tamás
- Ceprano grófnéBakonyi AnikóFodor Beatrix
- GiovannaGilda bizalmasaLehőcz AndreaBakos Kornélia
- ApródMurár Györgyi
- PorkolábFarkas GáborAndrássy Frigyes
- rendezőSzinetár Miklós
- társrendezőHarangi Mária
- díszlettervezőCsikós Attila
- jelmeztervezőVelich Rita
- koreográfusLőcsei Jenő
- karmesterMedveczky ÁdámKesselyák Gergely
- karigazgatóSzabó Sipos Máté
Az opera cselekménye
I. felvonás
1. kép Az opera rövid előjátéka a cselekmény döntő mozzanatát, Monterone átkát és az ebből fakadó tragédiát vetíti előre.
Mantua (Mantova) hercegi palotájának díszes báltermében vagyunk, a herceg jelmezbált ad. Az udvar méltóságai sétálgatva járnak fel és alá, apródok jönnek-mennek, a vendégsereg táncol. Mantua hercege, ez a léhűtő, kéjenc fiatalember, semmiféle erkölcsi gátlást nem ismer, kicsapongó életének egyetlen gondja az, hogy minél több nőt hódítson meg. Ez vezeti „uralkodásának” minden mozzanatát. Amikor egyik udvaroncának kíséretében a színpadra lép, éppen azt meséli el, miként óhajtja meghódítani legújabb kiszemelt áldozatát, egy gyönyörű fiatal leányt. Ez a tervezgetése azonban nem zavarja abban, hogy közben egy másik udvaroncának, Ceprano grófnak feleségére is kivesse hálóját. Egyik vagy másik nő, mindegy a hercegnek…
A herceg udvari bolondja, kalandjainak hű segítőtársa, a púpos Rigoletto gúnyt űz a féltékeny Cepranóból, sőt azt tanácsolja urának, hogy a grófot tegye el láb alól. A bál már-már forrongó hangulatát még jobban felszítja az ősz Monterone megjelenése: az ő leányát is meggyalázta a herceg. Rigoletto annyira felbőszíti gúnyolódásával, hogy a herceget is, Rigolettót is megátkozza.
2.kép Mantua egy elhagyott negyedében, egy szűk sikátorban lakik Rigoletto. A színpadkép a bohócnak a Ceprano-palota szomszédságában levő kertes házát ábrázolja. Ebben a kis házban őrzi Rigoletto legféltettebb kincsét, egyetlen gyermekét, Gildát. Az ünnepségről hazatérő bohócot egy bérgyilkos, Sparafucile állítja meg útjában. Felajánlja neki szolgálatait arra az esetre, ha Rigoletto meg akarna szabadulni valamilyen ellenségétől. Mikor a bérgyilkos távozik, a púpos bohóc – aki mindenkit kigúnyol, aki gyűlöli az embereket – keserű monológban tárja fel mélyen érző lelke fájdalmát. Sparafuciléhez hasonlítja magát: míg az tőrrel, ő szóval gyilkol…
Házába térve, boldogan szorítja magához keserves sorsának egyetlen vigaszát, Gildát. Lánya lelkére köti, hogy ne hagyja el a házat, majd mikor az utcán lépteket hall, távozik, hogy utánanézzen az éjszakai járókelőnek. A nyitva hagyott ajtón diáknak öltözött herceg oson be, és Rigoletto távozása után forró szavakkal ostromolja a leányt. Vallomásának heve megszédíti Gildát, aki hisz a szegény diáknak vélt hercegnek.
A herceg udvaroncai időközben kiszimatolják uralkodójuk legújabb szerelmének lakhelyét, s minthogy Gildát Rigoletto szeretőjének tartják, nemcsak hercegüknek vélnek szolgálatot tenni, de azt hiszik, hogy a mindnyájuk által gyűlölt bohócon is nagyot ütnek, ha a lányt elrabolják. Gilda elrablása sikerrel jár, méghozzá a félrevezetett Rigoletto segítségével. A kétségbeesett bohóc hiába keresi már lányát, Monterone átka hatni kezd…
II. felvonás
A hercegi palotában. Itt tudja meg a herceg udvaroncaitól, hogy Gildát idehozták; boldog izgalommal rohan hozzá. Ezalatt Rigoletto, fájdalmát a szokásos bohócmókák mögé rejtve, a palota minden zugát felkutatja eltűnt lánya után. Tudja, érzi, hogy lányát a gyűlölt udvaroncok csak ide hozhatták. A „jó tréfán” kacagó udvar előtt felfedi, hogy az elrabolt Gilda nem a szeretője, hanem a lánya, majd fájdalmának önkívületében nekiront az udvaroncseregnek.
A meggyalázott Gilda kétségbeesve omlik atyja karjai közé, aki sírva vigasztalja szerencsétlen leányát. A színen keresztül megy a vérpadra Monterone gróf; utolsó szavai feloldozzák a léha, kéjenc herceget átka alól. Rigoletto véres bosszút esküszik lánya megrontója ellen.
III. felvonás
Színhely: Sparafucile külvárosi lebuja. Rigoletto most látja elérkezettnek az időt, hogy igénybe vegye a bérgyilkos ajánlatát: megbízza, hogy az álruhás herceget gyilkolja meg. Az álruhás uralkodó megjelenik, és mit sem sejtve enyeleg Maddalénával, Sparafucile húgával. A jelenetet Rigoletto és Gilda a romos kőkorláton át meglesi; így akarja Rigoletto a csábítóba még mindig szerelmes Gildát kiábrándítani.
Rigoletto eltávozik, de a visszaosonó, férfiruhában levő Gilda végighallgatja Sparafucile és Maddalena beszélgetését. Maddalena meg akarja menteni a daliás ifjút; Gilda elhatározza, hogy feláldozza magát méltatlan szerelmeséért.
A természetben és az emberi lelkekben egyaránt tomboló vihar közepette Sparafucile leszúrja a fogadóba bebocsátást kérő Gildát. A vihar elültével Rigoletto visszatér, és megkapja a holttestet rejtő zsákot. Épp a folyóba akarja dobni, amikor felcsendül a hazatérő herceg éneke. Borzadva tépi fel a zsákot, és még életben találja Gildát, aki atyja karjai közt hal meg. Rigoletto fájdalomtól összeomolva borul lánya holttestére. Monterone átka teljesült.
I. felvonás
1. kép Az opera rövid előjátéka a cselekmény döntő mozzanatát, Monterone átkát és az ebből fakadó tragédiát vetíti előre.
Mantua (Mantova) hercegi palotájának díszes báltermében vagyunk, a herceg jelmezbált ad. Az udvar méltóságai sétálgatva járnak fel és alá, apródok jönnek-mennek, a vendégsereg táncol. Mantua hercege, ez a léhűtő, kéjenc fiatalember, semmiféle erkölcsi gátlást nem ismer, kicsapongó életének egyetlen gondja az, hogy minél több nőt hódítson meg. Ez vezeti „uralkodásának” minden mozzanatát. Amikor egyik udvaroncának kíséretében a színpadra lép, éppen azt meséli el, miként óhajtja meghódítani legújabb kiszemelt áldozatát, egy gyönyörű fiatal leányt. Ez a tervezgetése azonban nem zavarja abban, hogy közben egy másik udvaroncának, Ceprano grófnak feleségére is kivesse hálóját. Egyik vagy másik nő, mindegy a hercegnek…
A herceg udvari bolondja, kalandjainak hű segítőtársa, a púpos Rigoletto gúnyt űz a féltékeny Cepranóból, sőt azt tanácsolja urának, hogy a grófot tegye el láb alól. A bál már-már forrongó hangulatát még jobban felszítja az ősz Monterone megjelenése: az ő leányát is meggyalázta a herceg. Rigoletto annyira felbőszíti gúnyolódásával, hogy a herceget is, Rigolettót is megátkozza.
2.kép Mantua egy elhagyott negyedében, egy szűk sikátorban lakik Rigoletto. A színpadkép a bohócnak a Ceprano-palota szomszédságában levő kertes házát ábrázolja. Ebben a kis házban őrzi Rigoletto legféltettebb kincsét, egyetlen gyermekét, Gildát. Az ünnepségről hazatérő bohócot egy bérgyilkos, Sparafucile állítja meg útjában. Felajánlja neki szolgálatait arra az esetre, ha Rigoletto meg akarna szabadulni valamilyen ellenségétől. Mikor a bérgyilkos távozik, a púpos bohóc – aki mindenkit kigúnyol, aki gyűlöli az embereket – keserű monológban tárja fel mélyen érző lelke fájdalmát. Sparafuciléhez hasonlítja magát: míg az tőrrel, ő szóval gyilkol…
Házába térve, boldogan szorítja magához keserves sorsának egyetlen vigaszát, Gildát. Lánya lelkére köti, hogy ne hagyja el a házat, majd mikor az utcán lépteket hall, távozik, hogy utánanézzen az éjszakai járókelőnek. A nyitva hagyott ajtón diáknak öltözött herceg oson be, és Rigoletto távozása után forró szavakkal ostromolja a leányt. Vallomásának heve megszédíti Gildát, aki hisz a szegény diáknak vélt hercegnek.
A herceg udvaroncai időközben kiszimatolják uralkodójuk legújabb szerelmének lakhelyét, s minthogy Gildát Rigoletto szeretőjének tartják, nemcsak hercegüknek vélnek szolgálatot tenni, de azt hiszik, hogy a mindnyájuk által gyűlölt bohócon is nagyot ütnek, ha a lányt elrabolják. Gilda elrablása sikerrel jár, méghozzá a félrevezetett Rigoletto segítségével. A kétségbeesett bohóc hiába keresi már lányát, Monterone átka hatni kezd…
II. felvonás
A hercegi palotában. Itt tudja meg a herceg udvaroncaitól, hogy Gildát idehozták; boldog izgalommal rohan hozzá. Ezalatt Rigoletto, fájdalmát a szokásos bohócmókák mögé rejtve, a palota minden zugát felkutatja eltűnt lánya után. Tudja, érzi, hogy lányát a gyűlölt udvaroncok csak ide hozhatták. A „jó tréfán” kacagó udvar előtt felfedi, hogy az elrabolt Gilda nem a szeretője, hanem a lánya, majd fájdalmának önkívületében nekiront az udvaroncseregnek.
A meggyalázott Gilda kétségbeesve omlik atyja karjai közé, aki sírva vigasztalja szerencsétlen leányát. A színen keresztül megy a vérpadra Monterone gróf; utolsó szavai feloldozzák a léha, kéjenc herceget átka alól. Rigoletto véres bosszút esküszik lánya megrontója ellen.
III. felvonás
Színhely: Sparafucile külvárosi lebuja. Rigoletto most látja elérkezettnek az időt, hogy igénybe vegye a bérgyilkos ajánlatát: megbízza, hogy az álruhás herceget gyilkolja meg. Az álruhás uralkodó megjelenik, és mit sem sejtve enyeleg Maddalénával, Sparafucile húgával. A jelenetet Rigoletto és Gilda a romos kőkorláton át meglesi; így akarja Rigoletto a csábítóba még mindig szerelmes Gildát kiábrándítani.
Rigoletto eltávozik, de a visszaosonó, férfiruhában levő Gilda végighallgatja Sparafucile és Maddalena beszélgetését. Maddalena meg akarja menteni a daliás ifjút; Gilda elhatározza, hogy feláldozza magát méltatlan szerelmeséért.
A természetben és az emberi lelkekben egyaránt tomboló vihar közepette Sparafucile leszúrja a fogadóba bebocsátást kérő Gildát. A vihar elültével Rigoletto visszatér, és megkapja a holttestet rejtő zsákot. Épp a folyóba akarja dobni, amikor felcsendül a hazatérő herceg éneke. Borzadva tépi fel a zsákot, és még életben találja Gildát, aki atyja karjai közt hal meg. Rigoletto fájdalomtól összeomolva borul lánya holttestére. Monterone átka teljesült.
2005. 03. 30.