Személyek
Szinetár Miklós
színész
mai színpadra alkalmazta
átdolgozó
rendező
szövegkönyv
fordító
szinpadra alkalmazta
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1949-53.
Életút: 1953-60 az Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1960-62 a Petőfi Színház műv. vez., 1962-71 az MTV főrendezője, 1971-74 műv. vez., 1974-79 műv. ig., 1979-86 eln.h., 1986-90 főrendezője, 1993-96 a Főv. Operettszínház ig., 1996- az Operaház főig. 1953- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára. 1987-90 a Nemzeti Színház felépítésének korm.biztosa. Színházi, opera-, tv- és filmrendező. Jászai Mari-díj (1956, 1961), érdemes művész (1967), Kossuth-díj (1970), Balázs Béla-díj (1974), kiváló művész (1978), monte-carlói Arany Nimfa-díj, Unda-díj (1970), a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja, trieszti Ezüst Asteroid-díj.
Főbb rendezései: Koldusopera, Egy szerelem három éjszakája, A nép ellensége, Szent Johanna, Don Carlos, Tartuffe, Kabaré, Viktória, Játék a kastélyban, Az úrhatnám polgár, Szép Heléna, A víg özvegy, operák: Ory grófja, Fra Diavolo, Cosí fan tutte, André Chénier, Tannhäuser, Borisz Godunov, tv-filmek: Igéző, Aranyborjú, Trisztán, Rózsa Sándor, Az ember tragédiája, Bánk bán, Liszt Ferenc élete, Halálnak halálával, mozifilmek: Délibáb minden mennyiségben (1961), Háry János (1966), Csárdáskirálynő (1971), Az erőd (1978), operafilmek: A sevillai borbély, Hoffmann meséi, Fidelio, Cosí fan tutte.

Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Temesvári Csiky Gergely Színház
Krasznahorkai Sátántangója a magyar kultúra napján
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
-
Interjúk
Ha az ember jó úton jár, jó visszajelzéseket kap, ha nem, akkor olyanokat…
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának. Lovas Ildikó -
Budapest Bábszínház
Semmi 2.0 – amikor egy generáció újra felteszi a legnehezebb kérdéseket
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon. -
Színek és belső tájak – Vajda Boróka festménykiállítása Kecskeméten
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében. -
Interjúk
„Valószínűleg keveset csaltam” – beszélgetés Székely Gáborral
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia. Seres Gerda
-
Interjúk
Öt és fél évtized a fényben
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon. Váradi Nóra













