Az író ablaka a pályaudvarra vagy a főtérre néz, írósztalát az ablak mellé állítja és leírja, amit lát.

A szöveg nélküli abszurd előadásban színészek és táncosok alakítják a sokfajta karaktert, az utcákon és tereken látható furcsa és hétköznapi emberek sokaságát.

A színpadi akciókat hol megelőzik, hol követik vagy szimultán kísérik a kivetített film jelenetei, melyek Gyergyószentmiklós főterén és annak környékén játszódnak a burleszk némafilm stílusában.

Az előadás a lírai, humoros, és groteszk jelenetek váltakozásával, kevés díszlettel és kellékkel, a színészi jelenlétre és a mozgás kifejezőerejére építve beszél az emberi kapcsolatok és a magány viszonyáról.

Bozsik egyszerre ártatlan és provokatív színházi világa nem csupán táncban reprezentálódik a színpadon, ugyanis a rendező munkatársa, Iványi Marcell, Cannes-díjas filmrendező, filmet forgatott az elődáshoz. Egységes történet helyett történetfoszlányokkal szembesülünk: az író ablaka a pályaudvarra vagy a főtérre néz, írósztalát az ablak mellé állítja, és leírja, amit lát. A szöveg nélküli abszurd előadásban színészek és táncosok alakítják a sokfajta karaktert, az utcákon és tereken látható furcsa és hétköznapi emberek sokaságát. A színpadi akciókat hol megelőzik, hol követik vagy szimultán kísérik a kivetített film jelenetei, melyek Gyergyószentmiklós főterén és annak környékén játszódnak a burleszk némafilm stílusában. Az előadás a lírai, humoros, és groteszk jelenetek váltakozásával, a színészi jelenlétre és a mozgás kifejezőerejére építve beszél az emberi kapcsolatok és a magány viszonyáról.