Évszázados háborúk után, megfogyatkozva bár, de béke ül

Angliára. Az utcán szól a zene, hömpölyög a sör, a pincékben orgia, az embereket beárazzák, a holtakat elfelejtik. „Éljen, hisz béke van!” – harsogja a nép. Egy ember áll csak meg, hogy torz árnyékát nézve, feltegye a kérdést: valóban ez a béke? Richárd hősként harcolta végig a háborút, de a békebeli címlapokon már nem mutatna jól. Egyedül maradt. Gyűlöli a világot, köp a megszokásokra és retteg az unalomtól. Eldönti hát: játszani fog…

„Most, hogy gondolkozom és beszélek, hallom magamban a magamról való beszéd mámorát és az én-től való részegség állapotát élvezem. Ha titkolnám, elárulna és lefokozna. Így, hogy bevallom, csak a látás erejét növeli. Az én? Ha arra jó, hogy az ember gyilkoljon vele, miért ne lenne jó arra, hogy lerészegedjék tőle? Semmitől sem riadok vissza. Nem tisztelem különösebben sem az ént, sem az ellenkezőjét. Az én esetemben is, mint másban, minden attól függ, hajlandó vagyok-e feláldozni valamiért, ami több”

Richárd hősként harcolta végig a franciák elleni háborút, mert hitt az országában. Majd amikor beállt a „béke”, lekerült a címlapokról. Nem azok az értékek lengték át a társadalmat, amelyekért évtizedekig küzdött. Harcolt, nyert, de mindent elveszített. „Éljen, hisz béke van!” – harsogja a nép. Csak egy ember áll meg, hogy torz árnyékát nézve feltegye a kérdést: valóban ez a béke? Egyedül maradt. Gyűlöli a világot, köp a megszokásokra és retteg az unalomtól. Eldönti hát: játszani fog…

Richárd figuráját szokás machiavellista, amolyan modernkori diktátor-előképként értelmezni. Az előadás alkotói szerint ennél összetettebb ez a shakespeare-i figura, mert cselekedeteinek mozgatója nem egy szabad, unalomból fakadó elhatározás, hanem egy olyan világ, amelyben „nem lehet más, csak gonosz.”

Ez a valódi kérdés. Nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik. A legfiatalabb generációt képviseli a rendező-fordító páros, ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei Miklós, valamint a színészek egy része, akik a mai magyar színház kiemelkedő művészeivel – Eszenyi Enikővel, Hegedűs D. Gézával és a címszereplő Trill Zsolttal – játszanak együtt.