Színházak
Békéscsabai Jókai Színház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1992/1993
- 1987/1988
- 1981/1982
- 1970/1971
- 1967/1968
Katona JózsefBánk bán
- II.Endrea magyarok királyaPresits Tamás
- GertrudiskirálynéKovács Edit
- OttóBerchtoldnak a merániai hercegnek fia,Gertrudisnak testvéröccseCzitor Attila
- Bánk bánMagyarország nagyuraDemeter András
- MelindafeleségeFöldesi Ágnes Villő
- Somaa fiacskájok az udvarnálDemeter Albert Péter
- Mikhál bánMelinda bátyjaMészáros Mihály
- Simon bánMelinda bátyjaKatkó Ferenc
- Petur bánbihari főispánBartus Gyula
- Myska bána királyfiak nevelőjeCsomós Lajos
- BékétlenVadász GáborGulyás AttilaSzabó Lajos
- Bendeleiben Izidoratüringiai leányLiszi Melinda
- Biberachegy lézengő ritterTege Antal
- TiborcparasztJancsik Ferenc
- Rendőrfőnök asszonyNagy Erika
- RendfenntartóNagy Róbert
- RendbontóNagy Róbert
- Vendégegy idegenJanis Zoltán sz.h.
GYEREKKÓRUS:
Árvavölgyi Patrik, Borsos Dominika Regina, Csobán Fanni Edina, Dani Balázs Sándor, Felföldi Emma Anna, Kiszely Lőrinc, Kozák Ádám, Lipták Pikó Levente Vajk, Miano Olívia Anna, Palotai Gitta Dóra, Varga Bence, Zsömbörgi Luca
ZENÉSZEK:
Hegedű: Schäfer Szilveszter, Brácsa: Rácz Gyula, Nagybőgő: Bene Gábor
- rendezőSzabó K. István
- díszlettervezőMira János
- jelmeztervezőRátkai Erzsébet
- dramaturgZalán Tibor
- átiratZalán Tibor
- zeneszerzőVerebes Ernő
- korrepetitorGalambos Hajnalka
- súgóRoszik Ivett
- ügyelőSzepsi Szilárd
- rendezőasszisztensKiss Kata
Legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad.
A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani. Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása. Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között.
A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni. Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.