A Lili bárónő Huszka Jenő legismertebb, legtöbbet játszott operettje. Két évig dolgozott rajta, míg végül 1919-ben elkészült. Azért is tartott ennyi ideig, mert állandó szerzőtársa, a librettót író Martos Ferenc (akivel közösen írták a Bob herceget és a Gül babát is) időközben Svájcba költözött, és a librettó a postai forgalom függvényében alakult, ami meglehetősen nehezítette a közös munkát. Végül azonban csak elkészült a darab, tomboló siker, és ez diadalmenet egészen a mai napig tart.
A történet nem különösebben bonyolult, ahogyan az egy operettől el is várható.
Gróf Illésházy László apja után egy gyönyörű kastélyt és rengeteg adósságot örököl. Nincs más választása, eladja a kastélyt az újgazdag Malomszegi bárónak, és - egy félreértés következtében - elszegődik komornyiknak a saját kastélyába, ahol beleszeret az új tulajdonos lányába, Lili bárónőbe. Malomszegiék nem tudják, hogy az inasuk a gróf, Lili azonban így is viszontszereti Illésházyt. A problémát Clarisse művésznő jelenti, aki ugyancsak Illésházyba szerelmes, és ezért elhiteti Lilivel, hogy a gróf neki (is) csapja a szelet, de az igaz szerelem végül legyőzi az ármányt.
A Lili bárónő a magyar színházak állandó repertoárdarabja. Akik a színművet magát nem ismerik, azoknak is bizonyára ismerősen csengenek az olyan klasszikus operettdallamok, mint az Egy kis cigaretta, valódi finom vagy az Egy férfi képe van a szívem közepén.
A kecskeméti színház előadását Harangi Mária rendezi, aki számos zenés produkciót készízett már. Lili szerepében Zavaros Eszter opera szakos hallgatót, gróf Illésházyként pedig Egyházi Gézát, továbbá Bot Gábort láthatja majd a közönség.