Színházak
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1985/1986
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
HervéNebántsvirág
Operett
Szövegét írta: H. Meilhac és A. Milhaud
Zágon István és Darvas Szilárd fordításának és átdolgozásának felhasználásával mai színpadra írta: Tasnádi István
Zágon István és Darvas Szilárd fordításának és átdolgozásának felhasználásával mai színpadra írta: Tasnádi István
- Denise de FlavignyBalla Eszter Tompos Kátya
- Floridor Celestinzeneszerző és orgonistaReiter Zoltán
- Ferdinand de ChamplatreurhadnagyMakranczi Zalán
- FejedelemasszonyRéti Erika
- Alfréd Chateau-GibouőrnagyKiss Jenő
- Corinna PolpettiszínésznőBalogh Erika
- LoirotőrmesterSirkó László
- MariannezárdanövendékAndrádi Zsanett
- SzíniigazgatóVitéz László
- RobertkadétPál Attila
- Sylvia SimonszínésznőPethő Orsolya
- SophiakapusnővérJablonkay Mária
- BernardkáplárKertész Richárd
- KözlegénySzéplaky Géza
- ÜgyelõDomján Sándor
Továbbá táncosok, énekesek
- rendezőÁcs János
- díszlettervezőMenczel Róbert
- jelmeztervezőGyarmathy Ágnes
- zenei vezetőFekete MariLátó Richárd
- koreográfusSebestyén Csaba
- rendezőasszisztensSzéplaky Petra
HERVÉ (valójában Florimond Ronger, 1825-1892) zenész, komponista, karmester, színész és író volt egy személyben. Mindezen hivatásai mellett (különös módon) színigazgatói babérokra is vágyott; 1854-ben saját színházat nyitott. Még egy furcsasága volt: hitt a zene gyógyító erejében. Eljárását „musicotherápiának” nevezte. Betegeknek kedély-javító melódiákat zongorázott, ezért persze őt magát bolond muzsikusnak titulálták. Ilyen címmel – A bolondos zenész – írt is egy zenei értékekben gazdag bohóságot. Kevesen tudják, hogy a francia kánkán néven elhíresült (Algériából importált) tánc és zene nem Offenbach Orfeuszában, hanem Hervé Elzász gyöngye című pasztorikus duójában jelenik meg először. Apróbb és nagyobb operettjeinek száma meghaladja a nyolcvanat, de világsikert csak két műve aratott: a Nebántsvirág és a Lili.
A szarkasztikus, hangú francia operett („musiqette”) megteremtője s a szellemesen könnyed francia operettzene koronázatlan királya; a „frivol Szabadság” utánozhatatlan úttörője. Szövegkönyveinek nagy részét is maga írja.
A Nebántsvirágban, ebben az önéletrajzi és önironikus vonásokat sem nélkülöző zenés színpadi műben „Nebántsvirág kisasszony” zárdában nevelkedik, de a színpadra vágyik, s esze ágában sincs férjhez menni a gazdag főúrhoz, akit neki szánnak. A véletlen mégis úgy hozza, hogy a kisasszony „beugrik” a zárda orgonistájának (titkos operettszerzőjének) színházi premierjébe, s eljátssza a primadonna szerepét. A klastromba történő kalandos visszatérés után másnap a gazdag főúr meglepődve tapasztalja, hogy a primadonna (akibe az előadás nyomán szerelmes lett), valamint a neki szánt zárdai kisasszony – ugyanaz a személy.
A szarkasztikus, hangú francia operett („musiqette”) megteremtője s a szellemesen könnyed francia operettzene koronázatlan királya; a „frivol Szabadság” utánozhatatlan úttörője. Szövegkönyveinek nagy részét is maga írja.
A Nebántsvirágban, ebben az önéletrajzi és önironikus vonásokat sem nélkülöző zenés színpadi műben „Nebántsvirág kisasszony” zárdában nevelkedik, de a színpadra vágyik, s esze ágában sincs férjhez menni a gazdag főúrhoz, akit neki szánnak. A véletlen mégis úgy hozza, hogy a kisasszony „beugrik” a zárda orgonistájának (titkos operettszerzőjének) színházi premierjébe, s eljátssza a primadonna szerepét. A klastromba történő kalandos visszatérés után másnap a gazdag főúr meglepődve tapasztalja, hogy a primadonna (akibe az előadás nyomán szerelmes lett), valamint a neki szánt zárdai kisasszony – ugyanaz a személy.
2005. 09. 30.