Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Kocsis IstvánÁrpád-Házi Szent Margit
- Árpád-házi MargitIV. Béla leányaSzõcs Erika
- IV. BélaMagyarország királyaMedgyesfalvy Sándor
- Olimpiádesza kolostor fejedelemasszonyaFazakas Márton Erzsébet
- MarcelluszMarcellusz, a domokos szerzetesrend tartományfőnökeHajdu Géza
- Fülöpesztergomi érsekDobos Imre
- Paulusz bíborosa pápa követeifj. Kovács Levente
- Györgykódexíró szerzetesMeleg Vilmos
- ZarándokBorsos BarnaMihály CsabaCsatlós Lóránt
- AlinkaapácaFirtos Edit
- CsengeapácaKovács Enikő
- JuditapácaRácz Mari
- SzabinaapácaKörner Anna
- IlonaapácaAbabi Csilla
- Az esztergomi érsek pribékjeDunkler RóbertGiacomello Roberto
- rendezőNovák Ferenc m.v.
- díszlettervezőBölöni Vilmos
- jelmeztervezőBölöni Vilmos
- koreográfusNovák Ferenc m.v.
- zeneRossa László m.v.
- fényErtsey Csaba
- hangAntók Zoltán
- súgóKörner Anna
- ügyelőSzász M. Ibolya
- a rendező munkatársaMeleg VilmosGábor KatiCsatlós Lóránt
Az Árpád-ház különös szentek sorát hagyományozta a magyar történelemre. Közöttük a hittérítő apostoli királytól, I. Istvántól a békességes, a keresztény hittételeket a legmélyebben élő királylányig, Margitig terjed a sor, s alakjaik a magyar irodalom legnagyobbjait ihlették alkotásra. Margit már gyermekkorától szokatlanul vallásos, elmélyedő életet élt, akinek ilyeténvaló híre nagyon hamar elterjedt az országban. Õ maga azonban kerülte a feltűnést, a rejtőzést kereste; a legrosszabb ruhákban járt, foltosan, rongyosan, mégis nagy büszkeségeként a szigeti zárdának. Királyi atyját, a második országépítőként ismert IV. Bélát is mindig békére és fogadalmainak megtartására kérte, s minden törékenysége ellenére is szembefordult vele, amikor az fogadalmának megtörésére akarta rávenni. A királyi atyával való konfrontáció, minden életrajzíró szerint, Margit számára sorsmeghatározó élmény.
Ezt az általános Margit-képet árnyalja az a mû, amely a kortárs magyar drámairodalom jeles alkotója, Kocsis István tollából került ki: az Árpád-házi Szent Margit című drámát a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata most országos bemutatóként viszi színre.
Margit körül egy olyan (modern szóval) értelmiségi csoportosulás alakul ki, amely az anyanyelvben, az anyanyelvi kultúrában találja meg a nemzet fennmaradásának, művelődésbeli felvirágzásának egyik meghatározó eszközét. Az apa-leány szembefeszülés az udvar-kolostor szembefeszülésével új dimenziókat kap, Margit és környezetének áldozatvállalása pedig új értelmet nyer.
A Kocsis-mű színpadi megjelenítése nem a történelmi drámák hagyományos módján történik, melléje ugyanis, mintegy szerzőtársul szegődött Rossa László. A gregorián és a középkori magyar népzenében gyökerező dalok, és a kísérőzene a maga teljességében koridéző, de ugyanakkor a mai néző számára is izgalmassá, lebilincselővé teszi a játékot.
Az előadás színpadra állítását Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus-rendező jegyzi. Ő az a művészegyéniség, aki az elmúlt közel egy évtized alatt a Szigligeti Társulat számos produkcióját vitte visszhangos sikerre.
1999. 04. 13.