Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Móricz ZsigmondRokonok
- Kopjáss IstvánKardos M. Róbert
- LinaKopjáss feleségeFirtos Edit
- PolgármesterÁcs Tibor
- KardicsbankigazgatóMedgyesfalvy Sándor
- Berci bácsiIstván nagybátyjaHajdu Géza
- A polgármester titkáraDimény Levente
- dr. Martinyaz ellenzék vezéreifj. Kovács Levente
- Péterfi doktorIstván titkáraDobos Imre
- HivatalnokMolnos András Csaba
- FőmérnökKiss Csaba
- Szentkálnay MagdalénaBoronkaynéKovács Enikő
- SofőrOrbán Attila
- AdélkaKopjás testvéreLaczó Júlia
- Sáfár Éliása Holub-cég mérnökeBorsos Barna
- Kopjáss gyerekekBősze PetraKovács Dávid
- rendezőBodolay
- díszlettervezőFlorina Bellinda Birea
- jelmeztervezőFlorina Bellinda Birea
- színpadra alkalmaztaBabarczy László
- zeneLudwig van Beethoven
- fényNosz BotondOláh Attila
- hangAlbert AlpárZsurka József
- súgóKörner Anna
- ügyelőSzász M. Ibolya
Móricz Zsigmond (1879-1942) un. dzsentriregényeinek központi gondolata a mentalitásán, életformáján változtatni nem tudó, szerepét vesztett történelmi középosztályhoz fűzött illúziókkal való leszámolás. Ezek sorában az 1932-es megjelenésű Rokonok egyértelműen azt sugallja: menthetetlen az a társadalom, amelyet megkövült, hazug viszonyok hálóznak be. Móricz gondolatának érvénye máig ható, a cselekmény pedig, amely révén a gondolatot megjeleníti, ma aktuálisabb, mint valaha. A főhős Kopjáss István személyére (aki szerény hivatalnokból lép elő városi főügyésszé a helyi hatalmasságok manőverei folytán) és Zsarátnok városára párhuzamot lelni mai világunkban - nem volna különösebben nehéz feladat. Irodalomtörténeti tény, hogy Móricznak műfajilag és társadalombírálatában ez az egyik legsikerültebb regénye, amelyben Kopjáss története "a teljes és diadalmas realizmus hangján szólal meg". A regényt a szerző már 1933-ban dramatizálta, az idő azonban hamar túllépett az első színpadi változaton, s ez magyarázza, hogy azóta több adaptáció is készült belőle. Társulatunk most, Móricz Zsigmond halálának 60. évfordulóján, a mű legújabb színpadi változatát mutatja be Bodolay Géza, a kecskeméti Katona József színház igazgató-főrendezőjének rendezésében.
2002. 10. 17.