Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.

A hajdani segédszínész, ez az örökös háttérember előszőr roppant zavarba jön, majd egyre jobban feltalálja magát, mesélni kezd az életéről, a színházról, hajdan volt nagy színészekről, s mulatságos vagy szívszorító anekdótákat, emlékeket idéz fel a kulisszák előtt és a kulisszák mögött történtekről.