Színházak
Komáromi Jókai Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
- 1962/1963
- 1961/1962
- 1960/1961
- 1959/1960
- 1958/1959
- 1957/1958
- 1956/1957
- 1955/1956
- 1954/1955
- 1953/1954
- 1952/1953
Bob Fosse - Fred Ebb - John Harold KanderChicago
- Velma KellySzvrcsek Anita
- KonferansziéPille TamásOlasz István
- Roxie HartBalogh Anna m.v.
- Billy FlynnTóth Tibor
- Amos HartFabó Tibor
- Morton MamaBandor Éva
- Mary SunshineHolocsy Krisztina
- LizLax Judit m.v.
- AnnieHolocsy Katalin
- JuneGermán Lívia
- MonaBalaskó Edit
- HunyákRab Henrietta m.v.
- Pokolbéli KittyCsenky Nikoletta m.v.
- Fogarty őrmesterManases István
- Fred CaselyBernáth Tamás
- HarryBernáth Tamás
- SzereplőFosztó András m.v.Mák IldikóNagy LászlóNémeth IstvánTyukodi SzabolcsSzentirmay Zsolt
- rendezőSzabó Máté m.v.
- díszlettervezőKaróczkai Tünde m.v.
- jelmeztervezőKaróczkai Tünde m.v.
- dramaturgAri Nagy Barbara m.v.
- koreográfusBodor Johanna m.v.
- zenei vezetőAxmann Péter m.v.
- korrepetitorPálinkás Andrássy Zsuzsanna
- koreográfusasszisztensEčenky Nikoletta m.v.
- rendezőasszisztensJóba István
Az 1920-as évek Chicagójában üvölt a jazz, harsog a konferanszié, és szaporodnak a hidegvérű gyilkosok. Roxie Hart, a kóristalány a rivaldafényre vágyik: arról ábrándozik, hogy egy napon ő is a revüsztár, Velma Kelly nyomába léphet. Ez hamar sikerül is neki, ugyanis amikor Velma kettős gyilkosság miatt börtönbe kerül, Roxie is ott találja magát, szintén gyilkosság miatt: Velma a férjét és annak szeretőjét, Roxie pedig a hűtlen szeretőjét teszi el láb alól, ahogy az már a húszas évek Chicagójában szokás.
A híres sztárügyvéd, Billy Flynn Velma után Roxie esetét is elvállalja: most Roxie ügyéből kreál szenzációt. Így a lány végül eléri, amit akart: sztár lesz, az újságok szalagcímei csak vele foglalkoznak, Velma nem kis bosszúságára. A lányok, miközben ellenfelekké válnak, hamar rájönnek arra, hogy csak addig szerepelhetnek az újságok címlapján, míg valaki egy véresebb (és az újdonság erejével ható) gyilkosságot el nem követ.
Flynn a szokásos jogi csűrésekkel-csavarásokkal mindkettőjükről lemossa a sarat: győz az igazságtalanság! A két kis táncosnő szövetkezik, és közös karriert futnak be, az akasztófára pedig a Morton mama által vezetett női börtön férjgyilkos lakói közül az egyetlen ártatlan kerül: a cigány asszony, Hunyák Katalin, aki csak annyit tud angolul: "nem bűnös..."
Ebben a világban a legfontosabb érték a bármi áron való érvényesülés, akár a gyilkosság eszközével is. Csalás, árulás, korrupció. A kétségbeesett nők lélekrajza és a gyilkosságok ironikus krónikája egybeötvöződik a ragtime-ok és blues-ok harmóniájával, és kétséget kizáróan elkápráztatja nézőit.
Fred Ebb, John Kander, a musical történetének egyik legsikeresebb szerzőpárosa a hatvanas évek óta dolgozik együtt. Első közös dalaikat egy ismeretlen énekes-színésznő, bizonyos Barbara Streisand énekelte lemezre, első közös musicaljük főszerepét pedig Liza Minelli játszotta 1965-ben.
Az a musical hamar feledésbe merült, ám egy évvel később már a szerzőpáros nevétől volt hangos a világ: Kabaré című musicaljük megdöbbentő újszerűségével robbant be a "zenés-táncos" műfajba. A darabból 1972-ben Bob Fosse forgatott filmet Liza Minellivel, ami még a színpadi változatnál is nagyobb siker volt, és kilenc Oscart gyűjtöttek be érte az alkotók.
A szerzőpáros legismertebb slágere a "New York, New York", ami ma már jazzstandardnak számít (eredetileg Martin Scorsese azonos című filmjéhez írták).
A Kabaré mellett a Chicago a legismertebb és legtöbbet játszott darabjuk, amelyet 1975-ben mutattak be a Broadway-n Bob Fosse rendezésében és koreográfiájával.
A "MINDEN TÖRVÉNY KIJÁTSZHATÓ" , A "MINDENKI MEGVÁSÁROLHATÓ" ÉS A "LEGFŐBB IGAZSÁG, HOGY MINDENKI HAZUDIK" CINIZMUSA MÖGÖTT OTT FESZÜL A HATALMAS ÉLETERŐ, SIKERVÁGY, AMELY MINDMÁIG ÉLTETI AZ "AMERIKAI ÁLMOT" , OTT VAN A TEHETSÉG, A KÜZDENI TUDÁS, AMI NAGGYÁ TETTE EZT AZ ORSZÁGOT.
2006. 05. 01.