Színházak
Komáromi Jókai Színház
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
- 1962/1963
- 1961/1962
- 1960/1961
- 1959/1960
- 1958/1959
- 1957/1958
- 1956/1957
- 1955/1956
- 1954/1955
- 1953/1954
- 1952/1953
Szép ErnőPatika
- PatikusMokos Attila
- A PatikusnéSzvrcsek Anita
- Balogh KálmánTyukodi Szabolcs
- DudinszkynéMolnár Xénia
- DudinszkypostamesterHorányi László m.v.
- KovácsjegyzőPőthe István
- Borgida úrHajdú László
- TúritanítóRopog József
- Pap FerkeTóth Tibor
- Jóvér JaniManases István
- FeketeprovizorOlasz István
- RebekacselédBalaskó Edit
- KaticselédHolocsy Katalin
- JukicigányBernáth Tamás
- IgnácznéMák Ildikó
- IgnáczNagy László
- rendezőVerebes István
- díszlettervezőKis-Kovács Gergely m.v.
- jelmeztervezőGadus Erika m.v.
- rendezőasszisztensMesinger Nóra
A Komáromi Jókai Színház 2006. december 8-án mutatta be Szép Ernő Patika című színművét. Az előadás rendezője Verebes István, díszlettervezője Kis Kovács Gergely, jelmeztervezője Gadus Erika.
Szép Ernő költészetét Kosztolányi "csodálkozó lírának" nevezte. Művészalkatának legfőbb vonása: a nosztalgikus vágy, amellyel az életet ábrázolja, némi groteszk bájjal fűszerezve, és mégis meg tud maradni a realitás szilárd talaján; van benne elég bátorság, hogy bevallja az illúziók csődjét, s az elvesztegetett álmokat megértő melankóliával enyhítse.
A Patika helyszíne egy sosemvolt magyar vidéki város, Laposladány, amelynek kaszinójában a helyi intelligencia: a jegyző, a tanító, a postamester, és a földbérlő Borgida úr kártyáznak. Bál készül, a fővárosból érkezett fiatal patikussegéd, Balogh Kálmán érkezik a patikus feleségével. A fiatalember mulatni, táncolni szeretne, de nincs kivel... A mulatság a nők kizárásával történik, majd eszeveszett dorbézolásba torkollik. A cselekmény bonyolódik, Kálmán beleszeret a patikusnéba...
A három felvonás három életterületet mutat be, de egyik sem kecsegtet hiú reménnyel, hogy itt bárki is jól érezné magát, aki kicsit többre vágyik. Balogh Kálmán a szépreményű patikussegéd nagy tervekkel érkezik a fővárosból, de hamar rájön, hogy itt még kevesebb esélye van a boldogságra, mint egy rohanó nagyvárosi forgatag "körutazásában", és lemond ezzel a vele született romantikáról. Főleg azután, hogy egy fogfájásban sorsszerűséget lát, és csak későn veszi észre, hogy fantáziája "ínycselkedett" vele.
A darab a vidéki értelmiség kilátástalanságáról, a dzsentri világ álromantikájáról fest szelíden gunyoros képet. Szép Ernő nem tagadja meg költő voltát: a líra, a realizmus és az irónia jól keveredik ebben a poétikus, szórakoztató színműben.
2006. 12. 08.