Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Szigligeti Színház Nagyárad

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 2000/2001
  • 1999/2000
  • 1998/1999
  • 1997/1998
  • 1996/1997
  • 1995/1996
  • 1994/1995
  • 1993/1994
  • 1992/1993
  • 1991/1992
  • 1990/1991
  • 1989/1990
  • 1988/1989
  • 1987/1988
  • 1986/1987
  • 1985/1986
  • 1984/1985
  • 1983/1984
  • 1982/1983
  • 1981/1982
  • 1980/1981
  • 1979/1980
  • 1978/1979
  • 1977/1978

Szigligeti EdeA lelenc

Népdráma
  • Szentesi Nagy IstvánGábor JózsefSzabó Lajos
  • SáraF. Bathó Ida
  • BertókTécsy Sándor
  • JulcsaCsoma Judit
  • ErzsébetFazakas Márton Erzsébet
  • KotoriBalla Miklós
  • ZsuzsánnaGábor Katalin
  • ToncsiGábor Kati
  • Beregi FerencÁcs Tibor
  • BokoriMiske LászlóHajdu Géza
  • FöldesinéHalasi Erzsébet
  • MatildKiss Törék Ildikó
  • Szintei JenőVarga VilmosTóth György
  • PéterBelényi Ferenc
  • Megyei hadnagyHajdu GézaFöldes László
  • ÍrnokBorsos Barna
  • KisbíróWellmann GyörgyMogyoróssy István
  • BandiTóth GyörgyWellmann György
  • PistaDarkó István

Zenei összeállítás Bartók Béla műveiből
  • rendezőSzabó József
  • díszlettervezőEliza Popescu
  • jelmeztervezőEliza Popescu
  • színpadi adaptációSzabó József
  • zenei összeállításDankó János
  • világításMerk János
  • hangBodonea Valentin
  • súgóMogyoróssy Erzsébet
  • ügyelőMihály Katalin

Szigligeti Ede váradi szerzőnek tekinthető. Itt született a Körös-parti városban, nevét viselte hosszú ideig az 1900-ban fölépült és megnyitott kőszínház és szobra is ott áll a színház bejárata előtt, hirdetvén, hogy 19. századi alakja máig meghatározó egyénisége a magyar drámairodalomnak és színháztörténetnek. A lelenc című színművét születésének 165. évfordulója tiszteletére mutatta be a társulat.



Az elszegényedett nemesi család lánygyermekei Pesten szolgálnak. Erzsébetet elcsábítja egy férfi házassági ígéretekkel, ám hamarosan kiderül, hogy õ éppen a házi kisasszonynak a vőlegénye. Az elhagyott Erzsébet azonban gyermeket vár, akit megszül és hazaviszi szüleihez egy pólyában pénzzel és levéllel, hogy neveljék föl a szegény kis árvát. A lezüllött fiútestvér azonban, akit apja kitagadott, észreveszi a küszöbre tett pólyát, a pénzt elveszi, a pólyát pedig a Tiszába dobja. Éppen akkor érkezik haza a másik lány is, aki a pólyás gyermeket kimenti és hazahozza. Ebből sok bonyodalom származik, mert egyrészt meggyanúsítják, hogy õ a leányanya, másrészt az igazi anya nem lehet igazán anyja saját gyermekének. Ezen túl menően bosszút forralnak a család ellen a jegyzőék, akik lányuknak éppen azt a férfiút szemelték ki, akihez most nagyobbik lány készül férjhez menni. Feljelentik a lányt gyermekgyilkosság ügyben, ekkor Erzsébet feltárja a valóságot és ő áll a törvény elé. Ott azonban bírája éppen az a férfi, akitől a gyermek származik. Végül minden megoldódik, a lány nem tárja fel a titkot a bíróról, de őt is felmentik, mert az időközben öngyilkos haramia bevallotta, hogy õ volt a tettes, mármint a gyermek kirablója és folyóba vetője. Hogy ez a haramia a lezüllött fiútestvér, egyedül a leányanya Erzsébet tudja, akinek szintén akad kérője.



„Szabó József rendező nem a darab romantikus fordulataira figyeltet, sokkal inkább Szigligeti realizmusára, amely vállalkozik ítéletet mondani az előítéletek felett, az emberi értéket ranggal és hatalommal helyettesítő konvenciók felett…” – Implon Irén, Fáklya



„A lelenc igazi költészet, balladás tömörségű megható történet, ami csak annak a szemében lehet puszta romantika és naiv mese, aki azt állítja, hogy az embernek nincsenek érzelmei, s ha voltak is valamikor, azokból máig mindössze a szerelem maradt meg írmagnak. Talán gyakrabban kellene ezekhez az ember természetét, érzelemvilágát gazdagabbnak bemutató íróinkhoz fordulni, különösen a színház érdekében…” – Gyöngyösi Gábor, Utunk


1979. 04. 22.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • Lilliput Társulat - Nagyvárad
  • Nagyvárad Táncegyüttes
  • Transilvania Színpad
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu