Színházak
Szigligeti Színház Nagyárad
- 2025/2026
 - 2024/2025
 - 2023/2024
 - 2022/2023
 - 2021/2022
 - 2020/2021
 - 2019/2020
 - 2018/2019
 - 2017/2018
 - 2016/2017
 - 2015/2016
 - 2014/2015
 - 2013/2014
 - 2012/2013
 - 2011/2012
 - 2010/2011
 - 2009/2010
 - 2008/2009
 - 2007/2008
 - 2006/2007
 - 2005/2006
 - 2004/2005
 - 2003/2004
 - 2002/2003
 - 2001/2002
 - 2000/2001
 - 1999/2000
 - 1998/1999
 - 1997/1998
 - 1996/1997
 - 1995/1996
 - 1994/1995
 - 1993/1994
 - 1992/1993
 - 1991/1992
 - 1990/1991
 - 1989/1990
 - 1988/1989
 - 1987/1988
 - 1986/1987
 - 1985/1986
 - 1984/1985
 - 1983/1984
 - 1982/1983
 - 1981/1982
 - 1980/1981
 - 1979/1980
 - 1978/1979
 - 1977/1978
 
Nagy Béla - Novák Ferenc - Rossa LászlóA lovagkirály
- László királyMedgyesfalvy Sándor
 - Szalárd vezérPéterfy Lajos
 - Dezsõ érsekDobos Imre
 - Sixtus püspökÁcs Tibor
 - Bors vezérifj. Kovács Levente
 - BedeMeleg Vilmos
 - Péter papHajdu Géza
 - SzerzetesBorsos Barna
 - ApácaFábián EnikőKovács EnikőFazakas Márton ErzsébetMolnár Júlia
 
Hangszalagról elhangzik Bella István verse O. Szabó István előadásában
Közremûködik a Honvéd Együttes Táncszínháza és a Honvéd Együttes Hegedõs Folkegyüttese
- rendezőNovák Ferenc
 - koreográfusNovák Ferenc
 - társkoreográfusMakovinyi TiborRomán SándorSzűcs Elemér
 - díszlettervezőBölöni Vilmos
 - jelmeztervezőHoffer József
 - közreműködőO. Szabó István
 - korrepetitorBalogh Mihály
 - szinpadmesterBalogh József
 - fővilágosítóVasile Blejan
 - fényTárgyik LászlóTóth Sándor
 - hangmesterBodonea Valentin
 - hangSzabó Gyula
 - súgóMogyoróssy Erzsébet
 - ügyelőGölle Ildikó
 
„A darab Szent László királynak állít emléket, életét táncban, dalban, prózában elbeszélve. A halálának 900. évfordulójára rendezett Varadinum-emléknapok keretében mutatták be… Szent László uralkodása idején szűnt meg végleg a pogány «visszarendeződés» veszélye. Személyében pedig egyesítette a vitézséget, a vakmerőséget, a haza és a szabadság szeretetét, de az új eszményt is, a Krisztus iránti lelkesedést… Államalapító királyunk törvényeinél is szigorúbbakat alkotott – követve a korabeli civilizált nyugati mintákat -, igazságosságához mégsem fért kétség soha.” (Medgyessy Ildikó)
„A Lovagkirály – e László király alakját megelevenítő szertartásjáték műfajában is, megszületésében is rendhagyó. Hiszen egy kerek irodalmi mű híján különböző műfajok, művészeti ágak összefonása által komponálta egységes egésszé a Kossuth-díjas Novák Ferenc mindazt, amit a szó, a zene, a mozgásnyelv, valamint kilenc évszázad népi hagyománya a rendező-koreográfus számára kínálni tudott. E mozaikszerűség, többrétűség a maga gazdagsága mellett egyben áttörést kínáló akadályt is jelentett, amit jól jelez: nem egyértelműen meghatározható a Lovagkirály műfaja sem. Mert több, mint táncszínház, több, mint szertartásjáték, a hagyományos színészi jelenlét, a drámai szituációk egy klasszikusan hősi életpálya körvonalait rajzolták meg olyan epizódok kiragadásával a teljesség igénye nélkül, melyek a történelemtudomány, avagy a népi legendavilág révén évszázadokon át megmaradtak a nemzet kollektív tudatában. Rokonszenves s nem elhanyagolható momentuma a Lovagkirály egészének: magyarsága nem sekélyesedik magyarkodássá.” (Szűcs László)
1995. 05. 12.



